Így bírták a vadlovak a 40 fokos őrületes hőséget: különös dolog derült ki a hortobágyi pusztán + Videó

A Pentezugi Vadlórezervátumban januárban még a mínusz 20 fokhoz közeli hideg és a 20 centimétert meghaladó hótakaró jelentett kihívást avadlovaknak. Azóta azonban gyökeresen megváltozott az időjárás: a tavasz és a nyár rendkívül meleg és száraz volt. Áprilisban például egyáltalán nem hullott csapadék, augusztus végéig pedig mindössze 150 millimétert mértek a rezervátum mérőállomásán - írta a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságának honlapján Csobán Péter, a természetvédelmi őrszolgálat szakértője.

A vadlovak és a hortobágyi tulkok tavasszal levedlették vastag téli szőrzetüket, majd rövid szőrzetben vészelték át a nyarat és a két 40 Celsius-fok körüli hőhullámot. Bár a hóolvadás után feltöltődő laposok hamar kiszáradtak, az Árkus-csatornából folyamatosan tudtak inni és fürödni.

A szárazság az állatok táplálkozására is hatással volt

A vadlovak és tulkok a megszokottnál nagyobb területet jártak be élelem után kutatva, és a szokásos növények mellett sást, nádat, lombot, esetleg vadkörtét, valamint a pusztát lilára festő sóvirágot is fogyasztottak. A szaporulat közben sem maradt el: a nemzeti park beszámolója szerint több mint 20 csikó és 70 tulokborjú van a területen.

Érdekesség, hogy a nagy meleg ellenére az állatok még a legforróbb napszakokban sem húzódnak be az erdőfoltok árnyékába.

A szakemberek folyamatosan figyelik az állatok kondícióját, a növényzet állapotát és az ivóvízforrásokat, de egyelőre nem avatkoznak be, mivel az állatok nem mutatják a leromlás jeleit. A program egyik fontos célja éppen az, hogy olyan állomány alakuljon ki, amely képes önállóan alkalmazkodni a puszta szélsőséges körülményeihez.

A Hortobágyi Nemzeti Park szerint a vadlovak különösen jól tűrik a szélsőséges pusztai időjárást: mongóliai élőhelyükön is előfordulhat mínusz 40 és plusz 40 Celsius-fok közötti hőmérséklet, miközben a vegetáció szegényes. Ehhez azonban elegendő élettérre és vízre van szükségük.