Brutális menetelésben a magyar állampapír: dörzsölhetik a tenyerüket, akik ide tették a pénzüket

Az elmúlt időszakban komoly felfordulás jellemezte a nemzetközi pénzpiacokat, mivel a fejlett országokban – köztük az Egyesült Államokban, Japánban, az Egyesült Királyságban és Németországban – több évtizedes csúcsra emelkedtek a kötvényhozamok. A piacok elkezdték megkérdőjelezni a magas költségvetési hiányok és államadósságok fenntarthatóságát, amit a közel-keleti fegyveres konfliktusok kiéleződése és az energiaárak emelkedése is tetézett. Ez a globális hozamemelkedés természetes módon gyűrűzött be a kockázatosabbnak tekintett feltörekvő piacokra, így Magyarországra is.

A leggyakrabban referenciaértéknek tekintett tízéves magyar állampapír hozama a tavaszi választásokat követően 5 százalék közelébe esett, ahonnan mostanra 5,7 százalékig pattant vissza. Önmagában ez az adat arra is utalhatna, hogy kezd elfogyni a piac türelme a Tisza-kormánnyal szemben, amely a tavaszi győzelme után komoly megelőlegezett bizalmat kapott a piacbarátabb gazdaságpolitika és az euróbevezetés ígérete révén.

A helyzetet azonban árnyalja a költségvetés állapota, azóta kiderült ugyanis, hogy a 2026-os büdzsé hiánya a vártnál jóval magasabb. Az előző kormány által eredetileg megcélzott 3,7 százalékos GDP-arányos hiány helyett az új kabinet felülvizsgálata 8 százalék feletti deficitet azonosított, és végül egy reálisabb, 7,5 százalékos hivatalos hiánycélt határozott meg.

A piac most az őszi fejleményeket várja, amikor a 2027-es költségvetési javaslat mellett bemutatják a hároméves makrogazdasági és fiskális pályát is. Ha a kormány komolyan gondolja az euró 2030-as évekbeli bevezetését, most kell felvázolnia a költségvetési hiány 3 százalék alá szorítására, valamint az államadósság fenntartható csökkentésére vonatkozó konkrét terveit.

A nemzetközi hozamemelkedés ellenére a magyar állampapírok relatív teljesítménye kifejezetten kedvező a versenytársakhoz képest, a régiós összehasonlításból ugyanis kiderül, hogy a magyar kötvények érdemben felülteljesítenek. A lengyel–magyar tízéves hozamkülönbség tavasszal – több év után először – negatívba fordult, vagyis a magyar hosszú hozamok a lényegesen jobb hitelminősítésű lengyel papírok hozama alá estek, és ez a különbség augusztus végére tovább tágult a magyar állampapírok javára. Hasonló, bár kisebb mértékű javulás figyelhető meg a cseh papírokkal szemben is.

Összességében tehát nem a befektetői bizalom fogyott el az új kormány iránt, hanem az általános nemzetközi trendekbe illeszkedve emelkedett a magyar tízéves hozam, ráadásul kisebb mértékben, mint a régiós versenytársaké. Európai szinten vizsgálva is egyértelmű a siker, hiszen miközben a kontinensen idén szinte mindenhol nőttek a hozamok az év elejéhez képest, a magyar tízéves jegyzés még a jelenlegi emelkedéssel együtt is jelentős csökkenést mutat. Ezzel a hazai hosszú állampapírok számítanak jelenleg Európa legjobban teljesítő eszközeinek.

címlapkép: Balogh Zoltán, MTI/MTVA