Nem a medence vize a legkomolyabb veszély: megdőlt a legnagyobb tévhit a strandon elkapható fertőzésekről

Nyáron gyakran felmerül, hogy a strandolás, akár természetes vízben, akár medencében csobbanunk, milyen fertőzések és egyéb egészségügyi panaszok kialakulásához vezethet. A közös zuhanyzók, a nedves kövezet, a kisebb bőrsérülések, a fülben maradó víz vagy akár a hosszabb ideig viselt nedves fürdőruha is hozzájárulhat különböző panaszok kialakulásához. Míg azonban a lábgomba, a hallójárat-gyulladás vagy bizonyos gyomor-bélrendszeri fertőzések valóban összefügghetnek a strandolással, az intim tünetek hátterében gyakran egészen más folyamatok állnak.

A bőr- és fülfertőzések lehetséges kockázatai mellett cikkünkben ezért annak is utánajártunk, mennyire megalapozottak a strandon elkapható nőgyógyászati betegségekkel kapcsolatos félelmek. Dr. Melczer Zsolt, a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának igazgatóhelyettese a Pénzcentrumnak elmondta, mi boríthatja fel a hüvely természetes egyensúlyát, hogyan különíthető el az irritáció a fertőzéstől, és miért okozhat komolyabb problémát az indokolatlan gyógyszeres kezelés.

Nem a medence vize jelenti a legnagyobb veszélyt

A Semmelweis Egyetem korábbi összefoglalója szerint nyáron a fertőzések szempontjából különösen veszélyesek lehetnek a bőr kisebb sérülései. Nemcsak a nagyobb, nyílt sebek jelenthetnek kockázatot, hanem egy horzsolás, egy apró vágás vagy akár a lábujjak közötti berepedés is, ezeken keresztül ugyanis a kórokozók könnyebben bejuthatnak a szervezetbe.

A hideg vizes medencék esetében általában nem víz jelenti a legnagyobb veszélyt, hanem a medencepart, a strand kövezete és a közös zuhanyzó. A nedves felületeken megtapadó baktériumok és gombák a bőrre kerülhetnek, majd egy kisebb sérülésen keresztül fertőzést okozhatnak.

Különösen könnyen terjedhet a lábgomba, ha valaki mezítláb használja a közös zuhanyzót vagy az öltözőt. A fertőzés kockázatát tovább növelheti a lábujjak közötti berepedt, felázott bőr. Érdemes ezért saját papucsot viselni, más papucsát vagy törölközőjét pedig nem ajánlott használni. A lábmosót sem célszerű kikerülni, mivel az egyrészt csökkenti a medencébe kerülő szennyeződések mennyiségét, másrészt a láb fertőtlenítésében is szerepet játszhat.

Ha a bőr sértetlen, a fertőzés esélye lényegesen kisebb, de teljesen nem zárható ki. A kórokozók ugyanis megtapadhatnak a bőrön, a szőrzeten és a nyálkahártyákon, ezért strandolás után érdemes folyó vízzel alaposan lezuhanyozni és szárazra törölközni.

A fülben maradt víz gyulladást okozhat

A strandolás után kialakuló fülfájás hátterében gyakran hallójárat-gyulladás áll. A Semmelweis Egyetem tájékoztatása szerint fürdés közben víz kerülhet a külső hallójáratba, és ha nem tud kiürülni, a pangó folyadékban baktériumok vagy gombák telepedhetnek meg. A kockázatot növeli a fültisztító pálcika használata, amely mikrosérüléseket okozhat a hallójárat vékony hámján, valamint a felgyülemlett fülzsír is, amely a víztől megduzzadva akadályozhatja a folyadék távozását.

Fürdés után a fej oldalra fordításával, illetve legalább tíz centiméteres távolságból, nem forró levegőre állított hajszárítóval segíthetjük a fül kiszáradását, a hallójáratot azonban nem szabad piszkálni. Akik hajlamosak a hallójárat-gyulladásra, fürdés előtt használhatnak gyógyszertárban kapható vagy személyre szabott füldugót. Ha a fájdalom több napig fennáll, érdemes fül-orr-gégészhez fordulni, mert a gyulladás célzott helyi kezelést igényelhet; addig, illetve a kezelés után még néhány napig kerülni kell, hogy víz kerüljön a fülbe.

Gyomorpanaszokat okozhat, ha lenyeljük a vizet

A medence vizét lehetőség szerint nem szabad lenyelni, mert a meleg vizes medencékben egyes, széklettel terjedő baktériumok és vírusok hosszabb ideig életben maradhatnak, szerves szennyeződés jelenlétében pedig bizonyos baktériumok gyorsabban szaporodhatnak. Ha a szennyezett víz a szájba kerül, gyomor- és bélrendszeri panaszokat, például hasmenést okozhat.

A strand területén sportolás vagy játék közben szerzett sérüléseket is komolyan kell venni. Ha a sebbe föld, por vagy más szennyeződés kerül, azt alaposan ki kell tisztítani, szükség esetén pedig orvoshoz kell fordulni. A füves, bokros vízpartokon kullancsokkal is találkozhatunk, ezért strandolás után célszerű átvizsgálni a testet.

Fontos azonban megjegyezni, hogy amíg egyes bőr-, gombás vagy gyomor-bélrendszeri fertőzések valóban összefügghetnek a strandolással, a fürdőzés után jelentkező intim panaszok esetében más a helyzet. Sokan automatikusan arra gondolnak, hogy a medence vagy a természetes víz miatt „kapott el” valamilyen nőgyógyászati fertőzést, ez azonban többnyire tévhit.

Nincs külön strandszezonjuk a hüvelyi fertőzéseknek

Dr. Melczer Zsolt, a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának igazgatóhelyettese a Pénzcentrumnak elmondta, a nők nyáron alapvetően ugyanazokkal a panaszokkal keresik fel a nőgyógyászt, mint az év más időszakaiban. „A hüvelyi fertőzéseknek nincs szezonjuk, ez egy laikus tévhit. A nők egy részénél valóban gyakrabban alakulnak ki nyáron panaszok, de ennek alapvetően nincs szezonalitása” – fogalmazott a szakember.

Ahogy mondta, a hüvely egy összetett ökológiai rendszer, amelynek összetétele minden nőnél egyedi. A hüvelyflórát alapvetően a lactobacillusok, vagyis a tejsavbaktériumok uralják. Ezek tartják fenn a savas kémhatást és akadályozzák meg, hogy az egyébként természetes módon jelen lévő gombák és baktériumok túlzottan elszaporodjanak.

A hüvely normális pH-értéke körülbelül 3,8 és 4,2 között mozog. Ha a lactobacillusok száma csökken, és a pH akár néhány tizeddel megemelkedik, az már kedvezőbb környezetet teremthet például a gombák szaporodásához. Ez azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy kívülről érkezett kórokozó okozta a problémát.

A Candida, vagyis a hüvelygomba például az egészséges hüvelyflórában is jelen van. Panaszokat akkor okoz, ha az egyensúly felborul, és a gomba elszaporodik. A menstruáció, a szexuális élet és más hétköznapi tényezők is átmenetileg módosíthatják a hüvely kémhatását, az egészséges flóra azonban rendszerint képes magától regenerálódni.

Nem a Balatonból vagy a medencéből jön a fertőzés

A nőgyógyász szerint alaptalan az a gyakori félelem, hogy a klasszikus hüvelyi fertőzéseket a strand vagy az uszoda vizéből lehet elkapni. A megfelelően kezelt medencevízben a fertőtlenítés, a természetes vizekben pedig a hüvelyi kórokozók számára kedvezőtlen körülmények miatt ennek rendkívül kicsi az esélye.

A természetes vizek felmelegedése valóban kedvezhet bizonyos környezeti baktériumok elszaporodásának, ezek azonban nem azonosak a hüvelyflórában élő mikroorganizmusokkal. A melegebb víz ezért önmagában nem jelenti azt, hogy a fürdőzők nagyobb eséllyel kapnak hüvelyi fertőzést.

Hasonló tévhit, hogy nőgyógyászati fertőzést lehet összeszedni a strand vécéjéről. Dr. Melczer Zsolt szerint a hüvelyi kórokozók a testen kívül gyorsan elpusztulnak, ezért nem jellemző, hogy valaki a vécédeszkáról kapjon el ilyen betegséget.

A vizes fürdőruha okozhat problémát

A strandolás után jelentkező intim panaszok egyik legfontosabb kockázati tényezője nem maga a víz, hanem az, ha a vizes fürdőruha a testen szárad meg. A nedves anyag alatt meleg, párás környezet alakul ki, a bőr befülledhet, ez pedig megváltoztathatja a külső nemi szervek és a hüvelyflóra egyensúlyát.

Fürdés után ezért érdemes alaposan szárazra törölni az intim terület külső részeit, vagy szárazra cserélni a bikinialsót. A kellemetlen viszketés ugyanis sok esetben nem fertőzés, hanem egyszerű irritáció, amelyet a nedves, dörzsölő anyag és a befülledés vált ki.

A borotválkozás és az epilálás szintén érzékenyebbé teheti az intim területet. Szőrtelenítéskor nemcsak a szőrszálakat távolítjuk el, hanem a bőr felső rétege is sérülhet. Ha ehhez izzadás, vizes fürdőruha, dörzsölés vagy tisztasági betét használata társul, könnyen jelentkezhet viszketés és égő érzés. „Ez nem fertőzés, mégis sokan úgy élik meg, hogy elkaptak valamit” – mondta a nőgyógyász.

Többet árthat az indokolatlan gyógyszerhasználat

A panaszok megjelenésével sokan azonnal recept nélkül kapható gombaellenes készítményt vásárolnak. A tünetek alapján végzett öndiagnózis azonban könnyen téves lehet. A gombaellenes szerek indokolatlan használata azonban tovább károsíthatja a hüvelyflórát, így egy kezdetben kisebb probléma az ismételt önkezelések miatt tartóssá is válhat.

„Olyan bonyolult esetek is kerülnek hozzám, amelyek egy egészen apró problémából indultak, majd az önkezelés teljesen felborította a hüvelyflórát. Ebből állandó folyás, párkapcsolati nehézség, sőt pszichés probléma is kialakulhat” – figyelmeztetett a szakember.

Ha a tünetek egy-két héten belül nem múlnak el, rendszeresen visszatérnek vagy már hosszabb ideje fennállnak, mindenképpen nőgyógyászati vizsgálatra van szükség. Orvoshoz kell fordulni akkor is, ha a folyás darabos, zöldes-sárgás vagy szürkésfehér, illetve erős égő érzés, fájdalom vagy kellemetlen szag kíséri.

Visszatérő panaszok esetén pedig a nőgyógyász szerint az elsődleges cél nem feltétlenül a mikroorganizmusok elpusztítása, hanem a hüvely természetes egyensúlyának megerősítése. A hüvelyflórában jelen lévő gombákat és baktériumokat ugyanis nem lehet és nem is szükséges teljesen kiirtani, mindez a normális flóra része. A probléma akkor kezdődik, amikor a lactobacillusok száma csökken, a pH megváltozik, és a gombák elszaporodnak. Így a legjobb ha lactobacillusokat tartalmazó, hüvelyflórát támogató készítményeket kúraszerűen alkalmazunk – zárta szavait a nőgyógyász.