Hihetetlen orvosi csodát vitt véghez a mesterséges intelligencia: itt az újabb elképesztő áttörés

Egy mesterséges intelligenciával működő új technológia segítségével olyan férfiak spermiumait sikerült azonosítani, akiknél korábban azoospermiát, vagyis a spermiumok teljes hiányát diagnosztizálták. A Columbia Egyetemen kifejlesztett rendszernek köszönhetően már több olyan pár is gyermeket vállalhatott, akik számára ez korábban elképzelhetetlen lett volna

A Star (Sperm Track and Recovery) névre keresztelt rendszert a Columbia Egyetem Termékenységi Központjának igazgatója, Zev Williams és csapata fejlesztette ki öt évnyi munkával. Az eljárás lényege, hogy a mesterséges intelligencia segítségével azonosítják és lokalizálják azokat az elszórt, rejtett spermiumokat, amelyeket a hagyományos vizsgálatokkal nem lehet kimutatni. A technológia a csillagászatból merített ihletet. Williams 2020-ban olvasott arról, hogyan használnak gépi tanulást új égitestek felkutatására a teleszkópok hatalmas adathalmazaiban. Ekkor jött rá, hogy ugyanez az elv alkalmazható a spermiumok keresésére is.

A rendszer mikrofluidikus chipeket használ. Ezek vékony, hajszálnyi csatornákkal ellátott üveg- vagy polimerlapkák. A minta ezeken áramlik át, miközben egy nagy teljesítményű képalkotó eszköz másodpercenként háromszáz felvételt készít. A gépi tanulási algoritmus valós időben elemzi a képeket, majd azonosítja a spermiumokat a sejttörmelékek és egyéb részecskék között.

A megtalált spermiumokat ezután egy robotrendszer ezredmásodpercek alatt kiválogatja. Williams szerint a Star rendszer százszázalékos érzékenységet ért el, vagyis ha egyetlen spermium is jelen van a mintában, azt biztosan megtalálja. Ezzel a módszerrel a manuális kereséshez képest negyvenszer több spermiumot képesek azonosítani.

Az első Star-baba 2025 végén született meg egy olyan pár gyermekeként, akik közel két évtizede küzdöttek a meddőséggel. Azóta a technológiát rendszeresen alkalmazzák a központban, a várólistán pedig világszerte több száz pár szerepel. Az eddigi 175 páciens adatai alapján az esetek mintegy harminc százalékában sikerül spermiumot találni. Ezek olyan férfiak, akiknek korábban azt mondták, hogy nincs esélyük saját biológiai gyermeket vállalni.

Az egyik legfrissebb sikertörténet egy Klinefelter-szindrómás férfi esete. Mivel az ő ondójában egyáltalán nem voltak spermiumok, herebiopsziára volt szükség. A Cornell Orvosi Központban elvégzett műtét során nyert mintában az emberi szem nem talált spermiumot, ám a Star rendszer nyolc darabot is izolált. Ezeket a felesége petesejtjeibe injektálták, amiből egyetlen blasztociszta fejlődött ki. A beültetés sikeres volt, így a baba – aki feltehetően az első Star-technológiával fogant fiúgyermek lesz – 2026 júliusának végén várható.

A spermiumok keresése mellett a mesterséges intelligencia a termékenységi kezelések más területein is egyre nagyobb szerepet kap. Széles körben alkalmazzák például a petefészek-stimuláció során a gonadotropin személyre szabott adagolásában, valamint az embriószelekció pontosításában. A szakértők ugyanakkor óvatosságra intenek.

Siobhan Quenby, a Warwicki Egyetem szülészprofesszora szerint a hosszú meddőségi utat bejárt párok különösen sebezhetők a drága, de még nem kellően bizonyított kezelésekkel szemben. Egyetlen sikeres terhesség ugyan fontos kezdet, azonban a technológia valódi értékének felméréséhez nagyszabású klinikai vizsgálatokra van szükség.