Fogyókúrás csodafegyver vagy veszélyes illúzió? Ezt tudják a havi 180 ezer forintos terápiás gyógyszerek

Áldás vagy kockázat az az új „trend”, miszerint egy injekcióval le lehet fogyni? A válasz korántsem egyértelmű, ráadásul több tekintetben túlmutat a klasszikus fogyókúrával kapcsolatos kérdéskörön. Ezek a készítmények ugyanis nem egyszerű „csodaszerek”. Eredetileg a 2-es típusú cukorbetegség kezelésére kifejlesztett, komplex hatásmechanizmusú gyógyszerekről van szó, amelyek egyszerre befolyásolják az anyagcserét és az étvágy szabályozását. Miközben valóban jelentős testsúlycsökkenést eredményezhetnek, alkalmazásuk szigorú feltételekhez kötött és orvosi kontrollt igényel, miközben bizonyos esetekben a mellékhatásoktól sem mentesek. És az árukról akkor még nem is beszéltünk.

Az elhízás fokozott kockázati tényezőkkel jár

Magyarországon a cukorbetegek száma jelenleg meghaladja az 1,1-1,2 milliót, ami a felnőtt lakosság jelentős részét, közel minden tizedik embert érint, többségükben 2-es típusú diabétesszel. Egészségügyi, gazdasági és társadalmi szempontból mindez komoly kihívást jelenthet. A betegség hosszú távon ugyanis jelentősen növeli a szövődmények, például a szív- és érrendszeri problémák, a vesekárosodás vagy a daganatos megbetegedések kockázatát, ami az ellátórendszerre és a munkaerőpiacra is nyomást helyez. Nem véletlen, hogy az utóbbi években egyre nagyobb figyelem irányul azokra az innovatív terápiákra, amelyek nemcsak a vércukorszint szabályozásában, hanem a testsúly csökkentésében is áttörést ígérnek.

Az elhízás és a cukorbetegség egyazon anyagcserezavar különböző, egymást követő stádiumainak tekinthetők. A folyamat rendszerint túlsúllyal indul, majd elhízással folytatódik, majd ezt követheti a cukorbetegséget megelőző állapot, végül pedig a kialakult cukorbetegség és az ezzel járó anyagcsere-zavarok. A betegeknek hasonló  megemelkedett kockázati tényezőkkel kell számolniuk a szív- és érrendszer, a vesebetegségek vagy bizonyos daganatos megbetegedések  tekintetében

– mutatott rá az innovatív gyógyszerek megjelenésének jelentőségére a Pénzcentrumnak adott interjújában Prof. Dr. Wittmann István, a PTE KK II. számú Belgyógyászati Klinika és Nephrológiai, Diabetológiai Centrum igazgatója.

Ahogy azt a professzor elmagyarázta, amikor a szervezetünk tartósan több energiát kap, mint amennyire egy adott életmód mellett szükségünk van, az felboríthatja az anyagcsere egyensúlyát. Ennek egyik korai következménye a bélmikrobióta összetételének megváltozása, ami hozzájárulhat a bélfal áteresztőképességének növekedéséhez, ami elindíthat egy alacsony fokú, krónikus gyulladásos állapotot a szervezetben, amely sejtszinten okoz oxidatív stresszt. Ez utóbbi azonban hosszabb távon már károsítja az inzulin termeléséért felelős hasnyálmirigy-sejteket, valamint rontja a sejtek inzulinérzékenységét. Emellett

hatással van az érfal belső rétegére, de a máj- és vesesejtek működésére is, miközben hozzájárulhat a sejtek genetikai állományának károsodásához.

Ezek a folyamatok együttesen növelik többek között a szív- és érrendszeri betegségek, valamint bizonyos daganatos megbetegedések kockázatát.

Amikor az inzulintermelés csökkenése és az inzulinrezisztencia azonban elér egy bizonyos szintet, úgy könnyen kialakulhat a prediabétesz, majd a diabétesz állapota. Jó hír azonban, hogy már rövid távon is kedvező változások indulhatnak el, ugyanis a túlzott energiabevitel csökkentése gyorsan javíthatja az anyagcsere működését, és beindíthatja a zsírraktárak lebontását. Még akkor is, ha a testsúly látható változása csak később következik be.

Jelentős testsúlycsökkentés gyógyszerek segítségével?

Az új gyógyszereket (többek között például a szemaglutidot) eredetileg a 2-es típusú cukorbetegség szabályozására tervezték, ám a klinikai vizsgálatok drámai hatásokat mutattak ki a testsúlyra nézve. Ennek eredményeképpen engedélyezték néhány országban az elhízás elleni alkalmazásukat, ami természetesen óriási közérdeklődést és hihetetlen keresletet generált. Főleg, miután a hírességek is elkezdték használni őket és látványos eredményeket értek el.

Ezek a gyógyszerek csökkentik az éhségérzetet és a sóvárgást. Az úgynevezett GLP-1-agonisták csoportjába tartoznak, amelyek a bélben termelődő, természetes inkretin hormon, a glukagonszerű peptid-1 hatását utánozzák, ami étkezés után szabadul fel. Hatásuk egyik kulcseleme, hogy a hasnyálmirigy inzulintermelését a szervezet aktuális szükségleteihez igazítva fokozzák, és elsősorban akkor serkentik az inzulinelválasztást, amikor a vércukorszint emelkedett. Emellett lassítják a gyomor kiürülését, és az agy jóllakottságért felelős központjaira is hatnak, ami hozzájárul a kalóriabevitel csökkentéséhez. Ez különösen fontos, mert a tartósan fokozott inzulinterhelés kedvezőtlen folyamatokat indíthat el a szervezetben, ami növelheti a vércukorszint túlzott csökkenésének kockázatát, de sejtszintű elváltozásokat is előidézhet. Ezzel szemben ezek a készítmények a szabályozott, igényhez igazodó inzulinelválasztást támogatják. Emellett az energiafelhasználás irányába tolják el az anyagcserét, hiszen a sejtek inkább energiát termelnek, de nem raktároznak. A csökkent kalóriabevitellel együtt mindez kedvezően hat a zsíranyagcserére, mérsékelheti az érelmeszesedés és a vesebetegség kockázatát

– hangsúlyozta a professzor, aki felhívta a figyelmet arra, hogy összességében hozzájárulhat bizonyos daganatos megbetegedések rizikójának csökkenéséhez is.

Az újabb kutatások a további előnyök közé sorolják például az alvási apnoé tüneteinek javulását, eközben egyre több adat utal arra, hogy ezek a gyógyszerek az idegrendszerre is kedvező hatással lehetnek, és neuroprotektív tulajdonságokkal bírhatnak, ami a jövőben akár a demencia megelőzésében vagy lassításában is szerepet kaphat.

A jelenlegi terápiák az inkretin hormonrendszeren keresztül hatnak. A korábbi, úgynevezett DPP-4-gátlók még a szervezetben meglévő hormonok hatását erősítették, majd ezt követték a jóval hatékonyabb, úgynevezett hormonhatású készítmények. Ebben a csoportban kiemelt szerepük van a már említett GLP-1-receptor-agonistáknak, miközben az újabb fejlesztések már több hormonális tengelyen egyszerre hatnak, például kettős (GLP-1 és GIP), sőt, vizsgálati fázisban lévő hármas („triple agonista”) mechanizmusokkal.

"A hatékonyságukat tekintve jelentős előrelépést jelentenek: a GLP-1-alapú készítmények a korábbi gyógyszerekhez képest lényegesen nagyobb mértékben csökkentik a vércukorszintet, és számottevő testsúlycsökkenést eredményeznek. Emellett kedvezően befolyásolják a társbetegségek kockázatát, hiszen a szív- és érrendszeri betegségek esetében akár 20-25 százalékos kockázatcsökkenés is megfigyelhető, és a vesebetegség kialakulásának esélyét is mérsékelhetik" – sorolta az előnyöket Prof. Dr. Wittmann István.

A szakember szerint ezekkel a készítményekkel akár 20-22 százalékos testsúlycsökkenés is elérhető, ugyanakkor a cél nem a gyors fogyás, hanem a kontrollált, fokozatos súlyvesztés. Úgy véli, egészségügyi szempontból már havi néhány kilogramm testsúlycsökkenés is jelentős lehet, különösen a társbetegségek kockázatának mérséklése szempontjából.

Buktatók: mellékhatások, kockázatok és magas ár

Bár a GLP-1-alapú készítményeket a szakma jelentős előrelépésként értékeli, az alkalmazásuk nem mentes a kockázatoktól és a korlátoktól. Ahogy arra Wittmann professzor rámutatott, a mellékhatások megjelenése nem ritka a hatékony gyógyszerek esetében, nincs ez másként ebben az esetben sem. A betegek mintegy 10 százalékánál jelentkezhetnek gyomor-bélrendszeri panaszok, például hányinger, hányás, hasmenés, székrekedés vagy puffadás. Ezek általában dózis- és egyénfüggők, és fokozatos adagolással jó eséllyel mérsékelhetők, ráadásul több hónapos alkalmazás után jellemzően enyhülnek. És mivel fehérjealapú készítményekről van szó, allergiás reakciók szintén előfordulhatnak, ugyanakkor a klinikai gyakorlatban ez rendkívül ritka.

Fontos hír, hogy Magyarországon 2026. február elsejétől ezek a gyógyszerek indokolt esetben akár 70 százalékos támogatással is kiválthatók a gyógyszertárakban az alábbi feltételek mellett, dokumentált 2-es típusú cukorbetegségben,

• amennyiben életmód-terápia és metformin tartalmú kezelés legalább 3 hónapig tartó alkalmazása ellenére a megfelelő szénhidrátanyagcsere-helyzet (HbA1c<7%) nem volt elérhető, és a kezelt beteg BMI értéke 30 feletti;
• vagy a betegnél az előző pontban (ami az SGLT-2-gátlókra vonatkozik) felsorolt gyógyszerek legalább három hónapig tartó alkalmazása ellenére a megfelelő szénhidrátanyagcsere-helyzet nem volt elérhető;
• vagy a beteg kórelőzményében akut ischaemias esemény szerepel;
• vagy a betegnél az előző (SGLT-2-gátlókra vonatkozó) pontban felsorolt gyógyszerek alkalmazása mellékhatás-bejelentő kitöltésével dokumentált mellékhatás miatt nem folytatható;
• vagy a beteg legalább 3 hónapja kezelt a pont alá tartozó készítményekkel.

A támogatás feltétele minden esetben az egyedi orvosi mérlegelés és a hivatalos indikációk teljesülése. Bár korábban előfordult készlethiány, jelenleg Magyarországon a hivatalosan forgalmazott készítmények elérhetősége stabil. Ezek ára azonban egészen komoly magasságokban mozoghat, a jelenleg legnépszerűbb, kettős agonista hatású (a GLP-1 és a GIP receptorokat is célzó) gyógyszer havi ára akár a 180 ezer forintot is elérheti.

EZ IS ÉRDEKELHET

Rémisztő dolog derült ki a népszerű csodagyógyszerről: a kutatók szerint nagy a baj vele

A fogyókúrás injekciókat abbahagyó páciensek átlagosan négyszer gyorsabban híznak vissza, mint akik hagyományos diétával és testmozgással próbálnak fogyni.

Fontos azonban megjegyezni, hogy minél nagyobb mértékű és gyorsabb a fogyás, annál nagyobb a visszahízás kockázata. A terápiát ezért addig érdemes folytatni, amíg az optimális, fenntartható testsúlycsökkenés meg nem valósul, amivel párhuzamosan csökken a szövődmények kialakulásának esélye. Ráadásul ha nincs cukorbetegség, a gyógyszerek a kutatások alapján akár kétszer hatékonyabban működhetnek.

Romló népegészségügyi mutatók, előremutató irány

A hazai adatok alapján a 2-es típusú cukorbetegség és az elhízás egyre komolyabb népegészségügyi kihívást jelentenek: a betegek száma folyamatosan emelkedik, miközben a társbetegségek – különösen a szív- és érrendszeri, illetve a veseszövődmények – jelentős terhet rónak az ellátórendszerre.

Ebben a helyzetben az új, inkretinalapú terápiák megjelenése az egyéni szint mellett populációs szinten is fordulópontot jelenthet. Ezek a gyógyszerek hosszabb távon egyértelműen képesek lehetnek javítani a népegészségügyi mutatókat. Növelhetik a túlélési időt, hozzájárulhatnak a várható élettartam emelkedéséhez, és nem utolsósorban jelentősen javíthatják az életminőséget. Mindez akár az egészségügyi kiadások alakulására is hatással lehet, hiszen a szövődmények megelőzése és késleltetése hosszú távon csökkentheti az ellátórendszer terheit. Még úgy is, ha rövid távon ezek a terápiák jelentős költséget képviselnek

– húzta alá Prof. Dr. Wittmann István, kiemelve a metabolikus memória szerepét is, hiszen ha az anyagcserét 5-10 évre sikerül a megfelelő szintre beállítani, annak kedvező hatásai később is megmaradhatnak.