Sokkoló, hány magyar halt meg a saját otthonában 2025-ben: könnyen megelőzhető lett volna a baj

A lángok eloltása összesen 3311 órát vett igénybe, 9773 tűzoltójármű bevetésével. Az év első háromnegyedében több mint 66 ezer négyzetméternyi épített terület semmisült meg, 561 otthon vált lakhatatlanná, emiatt közel 1900 embernek kellett elhagynia az otthonát.

A Katasztrófavédelem kiemelte: a 4739 tűzzel érintett ingatlan közül mindössze nyolcban volt füstérzékelő. Pedig ezek a készülékek már a tűz kezdetén jeleznek, így életet és vagyont menthetnek. A legtöbb tűz a konyhában (16%), a kéményben (12%) és a hálószobában (10%) keletkezett. Gyakori ok az elektromos hiba, a nyílt láng, a fűtőeszközök meghibásodása, valamint a sütés-főzés.

Az év során négy olyan lakástűz történt, amely két ember életét követelte: januárban Makón, márciusban Kislángon, augusztusban Budapesten, szeptemberben pedig Balatonfüreden. A legtöbb sérült egy júliusi csongrádi esetben keletkezett, amikor egy társasház villanyórája gyulladt ki, és 11 ember szenvedett füstmérgezést.

A legnagyobb beavatkozásra április 24-én Budapesten volt szükség: a II. kerületben egy háromszáz négyzetméteres ikerház tetőszerkezete égett le. A tűz oltásában 56 tűzoltó 16 járművel, 158 ezer liter víz felhasználásával vett részt.

Szándékos tűzokozás gyanúja is felmerült

A hatóság 238 tűzvizsgálati eljárást indított, 113 esetben felmerült a szándékos gyújtogatás gyanúja. 216 ingatlannál gázpalack, 40 esetben napelem nehezítette a tűzoltók munkáját.

Idén eddig 734 alkalommal riasztották szén-monoxid miatt a tűzoltókat, ez némileg kevesebb a tavalyinál (778). Az esetekben 78 ember szenvedett mérgezést, öt pedig életét vesztette. A Katasztrófavédelem szerint minden nyílt lánggal működő eszköz mellé ajánlott szén-monoxid-érzékelőt telepíteni, a helyiségekben pedig állandó szellőzést kell biztosítani.