Változás készülődik a magyar patikákban: veszélyben a betegellátás, már tényleg muszáj lépni?

A KSH adatbázisában friss adatok érhetők el a magyarországi gyógyszertárak és a vényköteles gyógyszerek forgalma témakörökben. Ebből kiderül, hogy 2024-ben tovább csökkent a lakossági forgalmat bonyolító gyógyszertárak száma: összesen 0,73 százalékkal. Számszerűen mindössze 17 patikával lett elviekben kevesebb, azonban fiókpatikából 22-vel, kézi gyógyszertárból 25-tel több lett közben összességében. Tehát valószínű, hogy közforgalmú gyógyszertára zártak be (és kórházi gyógyszertárból is 3-mal is kevesebb van), ezt a számot ellensúlyozták az újonnan nyitott fiókpatikák. 

Már több mint egy éve, 2024. május 6-án lépett érvénybe a rendelet, mely szerint a fiókgyógyszertárakban már nem szükséges gyógyszerész fizikai jelenléte, a munkát távfelügyeletben is folytathatja, helyette szakasszisztens vezetheti a patikát bizonyos feltételek teljesítésével. Ennek a könnyítésnek már azonnal látszott is az eredménye: elkezdett nőni a fiókpatikák száma. Ahogy arról év elején a Pénzcentrum is beszámolt a NNGYK adatok alapján, 2025-re ez egyértelműen pozitív irányba tolta a korábbi patikabezárási trendet. 

A KSH adatai ezt a pozitív változást részben alátámasztja, hiszen több fiók- és kézigyógyszertár működött 2024-ben, mint korábban. Azonban az is látható, hogy összességében még így is fogy a működő lakossági forgalmat ellátó patikák száma és nőtt az egy közforgalmú gyógyszertárra jutó lakosok száma is. A gyógyszertári dolgozók száma minimálisan emelkedett: több lett a gyógyszerész, viszont kevesebb a gyógyszertári asszisztens és egyéb dolgozó.

A vényköteles gyógyszerek forgalma, a bruttó fogyasztói ár összesen a KSH friss adatai szerint 8,52 százalékkal 732 milliárd forintra nőtt 2024-ben. Ezért az infláció csak részben felelős, a gyógyszer és gyógyáru kategória inflációja ugyanis 5,9 százalék volt tavaly ugyancsak a KSH adatai szerint. Az egy lakosra jutó gyógyszertári gyógyszerforgalom a támogatott gyógyszerek körében 70350 forintról 76 579 forintra emelkedett, ennyit költött a lakosság fejenként átlagosan gyógyszerre tavaly. Ez fejenként 15 vény beváltását jelenti, mely a 2023-as adatnál egy hajszállal magasabb, de egyébként a megelőző évek adatainál rendre magasabb 2013-ig visszamenően.

Jöhet a régóta várt reform?

A gyógyszertárak és a gyógyszerész szakma hosszú évek, vagy akár évtizedek óta megoldandó problémái mára igencsak égetővé váltak. Idén márciusban olyan reformokat jelentett be Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár, melyek ezeknek a problémának egy részére reagálnak: a legfontosabb a patikák szempontjából, hogy a jövőben várhatóan változik az ügyeleti rendszer. Az államtitkár elmondása szerint 23 olyan terület van az országban, ahol az alapellátási ügyelet mellett nincs gyógyszertári ügyelet, további 60 helyen pedig alig van forgalom az ügyeleti időben. A cél az alapellátási és a gyógyszertári ügyelet összehangolása, melyet a szakma is régóta sürget.

A bejelentett reformok ellenére viszont az ágazat rengeteg, régóta fennálló problémája megoldatlan. Ilyen például a támogatott termékek árrése, vagy a gyógyszertámogatás alultervezettsége, csökkenő állami finanszírozási arány. Év elején, illetve tavaly a Hálózatban Működő Gyógyszertárak Szövetsége (HGYSZ) hívta fel a figyelmet arra, hogy 2024-ben a gyógyszertámogatások végső összege átlépte a tervezett keretet, így a gyógyszertárak jelentős csúszással jutottak hozzá a tb-támogatásokhoz. A HGYSZ szerint várhatóan az idei évi keretet sem lehet majd tartani: 2025-ben alacsonyabb összeg szerepel a költségvetésben, mint a tavalyi szám. Akkor azt a reményt fejezték ki, hogy tanulva a tavalyi esetből, a kormányzat hamarabb kipótolja a keletkező hiányt. 2-3 hétnyi csúszás a tb-támogatásban ugyanis a patikák döntő részét fizetésképtelenné teszi, ez pedig már a nagykereskedőket is érinti. 2024 év végén nem következett be a krízis, azonban közel jártunk ahhoz, hogy ez a helyzet megingassa a gyógyszerellátást.

A gyógyszerkiskereskedelem stabil, a gazdasági helyzet bizonytalansága, a gyakorta változó jogyszabályi környezet - ugyanis egyre több jogszabálymódosítás történik, mely ágazati szinten módosítja a gyógyszerellátás menetét, gyakran előzetes bejelentés és egyeztetés nélkül - azonban kiszolgáltatotobbá teszi a patikákat is, főként vidéken. Lenne tehát még számos megoldandó feladat, azonban a kormányzat ezeknek továbbra is csak egy részével foglalkozik, az pedig még szintén bizonytalan, hogy mi és hogyan valósul meg az ígért reformok közül.