Rengeteg magyar él ilyen tünetekkel: rosszul szedik a gyógyszert és ez nagyon veszélyes

Az asztma nem más, mint a különféle ismétlődő vagy tartósan fennálló környezeti hatásokra adott téves szervezeti válasz, kulcsjellemzője pedig a krónikus légúti gyulladás. Kiváltó tényezői között lehetnek a belélegzett pollenek vagy más allergének, levegőszennyező és egyéb vegyi anyagok, fizikai megterhelés, illetve akár genetikai okok is. A betegség során a légutakban tartósgyulladás keletkezik és beszűkíti, akár el is zárja azokat. Jellemző tünete a nehézlégzés, a száraz köhögés és sok esetben a hosszabb-rövidebb ideig tartó fulladási roham. Ha bárki ilyet tapasztal, mindenképp orvoshoz kell fordulni, hogy a megfelelő kivizsgálást követően mielőbb el lehessen kezdeni a megfelelő kezelést.

A beteg állapota a légúti gyulladás csökkentésével javítható, aminek eredményeképpen ismét kinyílnak a légutak, ezáltal könnyebbé válik a légvétel. A gyulladáscsökkentő így fulladáscsökkentő is egyben. Ez a hatás lassan, pár óra alatt érhető el, ezért olyan kombinált gyógyszer alkalmazása javasolt, amelyben a gyulladáscsökkentő mellett egy azonnal ható hörgtágító is van (első választandó lehetőségként ez inhalált kortikoszeroid és formoterol kombinációt jelent a szakmai ajánlások szerint). Ezek a gyógyszerek helyileg alkalmazandók, belégzéssel közvetlenül a légutak felszínére kell bejuttatni őket.

Kiemelt jelentőségű, hogy az asztmás betegek kezelésének akkor is része legyen a gyulladáscsökkentő, ha csak ritkán jelentkeznek a tüneteik és szükség szerint használják gyógyszerüket. Ez biztosítja az állapotromlás és az asztmás roham vagy akár a halálozás megelőzését. Az asztmás betegek ellátásában tehát nagyon fontos, hogy gyulladáscsökkentő fulladáscsökkentést kell alkalmazni és le kell állítani az önálló rövid hatású hörgtágító (pl. szalbutamol) alkalmazást, mert az az állapot további romlását nem állítja meg, sőt mi több, ha egy asztmás beteg egy év alatt három vagy annál több doboz szalbutamolt használ, az növelheti az asztma miatti kórházi kezelés szükségességét, illetve akár a halálozást is, ezért mindenképpen kerülendő.

Mivel az asztma előfordulása világszerte jelentősen emelkedett az elmúlt évtizedekben, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szakértői testülete az idei világnapon a betegségre vonatkozó ismeretek oktatásának kulcsjelentőségére, valamint a helyes kezelési gyakorlat kialakításának fontosságára kívánja felhívni a figyelmet. Ezek közé tartozik különösen a megelőzéséről és felismeréséről való széleskörű társadalmi tájékoztatás, illetve a páciensek gyógyszerhasználatának tudatosítása akár a tünetmentes időszakokban is. Hazánkban az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet a teljes magyar pulmonológiai szakmával, továbbá a tüdőgondozói hálózattal karöltve kormányzati szinten működik együtt az asztma még hatékonyabb diagnosztizálásának és eredményesebb terápiájának eléréséért.