Három újabb vármegye készülhet az egészségügyi átalakításra: itt indul az új rendszer ősszel

"A 2022-es, 2023-as év a változások időszaka a magyar egészségügyben. Az elmúlt bő egy évben sok minden történt jogalkotás szempontjából, a rendszer alapjaihoz nyúlunk hozzá. Reméljük, a lendület kitart" - magyarázta az államtitkár. Alapvetően a kórházi struktúra a szocialista országokéhoz hasonló, túlméretezett kórházi rendszert jelent, ezen változtatni kell - fejtette ki. Nem mindent a kórházakban kell kezelni, rengeteg probléma a népegészségügy elhanyagolásából következett, illetve az alapellátás sem hatékony - mondta. 

Egy kórházat sem fogunk bezárni, de a kórházak szerepét át kell értékelni

- mondta el, és kiemelte, hogy a legfontosabb a betegbiztonság. Egy lakos átlagosan 12,5 évente egyszer fekszik be a kórházba, de a járóbeteg-ellátásra sokkal gyakrabban van szükség. Ahová sokszor járunk, azt az oldalt kell megerősíteni. 

Az orvosszakma sokat fejlődött a szakember szerint. Ma már nem kell három hetet bent feküdni egy vakbélgyulladással, pedig a kórházi ellátórendszer a 60-as, 70-es években erre lett tervezve - magyarázta. Racionalizálni kell az ellátásszervezést is, és a területi sajátosságokat is figyelembe kell venni. A fekvőbeteg ellátással foglalkoznak a legtöbbet, hogy az egészségügyi ellátórendszer széttöredezettségén javítani tudjanak. Irányítással és szervezéssel sokat lehetne javítani a hatékonyságon, de ehhez a szakképzett munkaerőnek is rendelkezésre kell állni.

A vármegyei szintű ellátásszervezés, helyi szintű ellátásszervezés kapcsán elmondta, hogy közösen kell kialakítani az ellátási hálózatot. A járást tekintik az ellátás szervezés alapegységének. 

Semmi különleges nem történik akkor, ha visszaveszünk néhány funkciót az önkormányzattól

- mondta, utalva itt például a védőnői szolgálatok kórházak alá rendelésére. Sokszor az önkormányzat saját határán túl nem lát az államtitkár szerint, ezért szakmaibb szervezést, magasabb rátekintést biztosít a kórházak alá rendelés. 

Az államtitkár arról is beszélt, hogy a járóbeteg ellátást aszerint is érdemes lesz átalakítani, ami a belső vándorlást jellemzi. Sokan költöztek ugyanis az utóbbi években agglomerációba, amire az ellátórendszer nem feltétlenül van helyileg felkészülve. Próbálják kiegyensúlyozni az intézmények közötti eltéréseket országrészenként is.

Szeretnék letennék a valós költség alapú finanszírozás alapjait is az elkövetkező időszakban. Hamarosan kijelölik az intézményeket, amelyeket vizsgálni fognak egy egészségesebb rendszer kialakításához. A háziorvosi indikátorrendszert is megújítják, felülvizsgálják a bevételi anomáliákat kódkarbantartó bizottsághoz hasonlóan. A skála szélső értékei: 20 417 forint/fő, és 871 forint/fő, amelyet egy praxisban egy betegre fordítanak. Ez óriási különbség, amit ki kell egyenlíteni. Kiemelte, hogy az indikátorrendszer nem kőbevésett, dinamikusan változtatható, ha valamilyen átalakításra van szükség. Már most történtek metodikai változtatások, finomítások.

Az alapellátás átszervezése tovább folytatódik, szeptembertől újabb 3 vármegye fog csatlakozni. 

Baranya, Jász-Nagykun-Szolnok és Veszprém fog csatlakozni. Közben már indultak eszközbeszerzések, de a nyári szabadságolások végét kivárják az átalakítással. 

A kórházak adóssága kapcsán elmondta, hogy van olyan kórház, ahol 3,1 százaléka a kiadásoknak a rezsi, míg máshol 15-16 százalékot tesznek ki a rezsi és műszaki üzemeltetési kiadások. 2019 végén, 2020 elején tervezték a kórházak felújítását, a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) feladata volt felmérni a kórházak állapotát. A kórházak fokozatosan a KEF keze alá fognak tartozni, elsőként a budpesti kórházak, később a többi intézmény. 

A konferencián elhangzott további előadásokról ebben a cikkben írtunk:

EZ IS ÉRDEKELHET

Katasztrófa szélén a magyar egészségügy: emberéletekben mérhetők a hosszú várólisták

A szívműtétek esetében el kell érni, hogy 90 napon belül meg tudjanak történni a műtétek, különben számottevően nő a halálozási arány.