Na, ezért költenek rengeteget gyógyszerre a magyarok: csupán ennyi egészséges év jut nekik

Egy 2021 végi kutatásból kiderült, hogy csak Magyarországon csaknem 2 millió olyan, 16 évnél idősebb lakos él, akinek saját bevallásuk szerint van valamilyen egészségügyi bántalma, ami megkeseríti a mindennapjaikat.

Hazánkban önbevallásos alapon a 16 évesnél idősebb korosztály 22,8 százaléka vallotta azt, hogy valamilyen egészségügyi baj hátráltatja mindennapi tevékenységei során. Bár arányait tekintve az EU-ban ez egyáltalán nem számít soknak, ha a lakosság egészét nézzük, ez mégiscsak majd 2 millió magyar állampolgárt jelent. Ha  figyelembe vesszük, hogy a társadalom mekkora részét érinti a túlzott alkoholfogyasztás problémája, az elhízás és más, hazánkban népbetegségnek számító, komoly kockázati faktort jelentő tényező, talán nem is igen van min csodálkozni. Az Eurostat által a héten publikált számok tanúsága szerint viszont, bár a helyzet kevésbé drámai, mint egyes országokban, a magyarok az Európai Uniós átlagnál kevesebb évet töltenek el egészségben.

Az egészségben eltöltött életévek mutatója az Európai Bizottság által alkalmazott mérőszám, amely azt fejezi ki, hogy egy bizonyos életkorú személy várhatóan hány évet fog még betegségtől mentesen eltölteni, és amellyel az egészségfejlesztési szakpolitikák alátámasztására az egészséget mint a termelékenységet és gazdasági prosperitást befolyásoló tényezőt kísérik figyelemmel.

2020-ban az egészségben eltöltött évek születéskor várható száma az Európai Unióban 64,5 év a nők és 63,5 év a férfiak esetében. A nemek közti különbség, bár szembeötlő, kevésbé drasztikus, mint a születéskor várható élettartamot vizsgálva. Utóbbiban a nők, EU-s átlagban 5,7 évvel a férfiak előtt jártak két évvel ezelőtt. Ez a hölgyek esetében 83,2 éves, mint az férfiaknál csupán 77,5 évet jelent.

Az ezzel kapcsolatos adatok szerint egyébként tavalyelőtt a várható élettartam az EU 27 tagállamából 23-ban csökkent. Kivételt csak Dánia, Észtország, Finnország és Ciprus képez. A várható élettartam legnagyobb csökkenését Spanyolországban regisztrálták (1,5 év 2019-hez képest), majd Belgiumban és Bulgáriában (mindkettőben 1,3 év), majd Olaszországban, Lengyelországban és Romániában (1,2 év).

Az ezzel kapcsolatos, a Pénzcentrum által már áprilisban szemlézett jelentésből Magyarország esetében az derült ki, hogy a születéskor várható átlagos élettartam az 1980-ban regisztrált 69,1-ről 75,7-re emelkedett 2020-ra, azonban 2019-ben elérte a 76,5 évet is. A nők várható élettartama 1980-ban 72,8 év volt, 2019-ben 79,7, 2020-ban pedig 79 évre módosult. A férfiak esetében a várható élettartam 1980-ben 65,5 év volt, 2019-ben 73,1, amíg 2020-ban 72,3 év volt Magyarországon. Amint az két statisztikát összevetve kitűnik, a férfiak - valamivel rövidebb - életük arányosan nagyobb részét töltik egészségesen.

Ahogy grafikonunkon is látszik, a nők várható egészséges éveinek száma az EU tagállamai közül Svédországban volt a legmagasabb, 72,7 évvel. A skandináv államot Málta követi 70,7 évvel és dobogós helyen van még Olaszország is, ahol átlagban 68,7 évet élhet le így egy 2020-ban született nő.

Nagy a kontraszt Lettországgal, ahol a nők körében legalacsonyabb a várható egészséges évek száma, mindössze 54,3 évvel. De a statisztikák alapján a finn nők sem számíthatnak a legboldogabb időskorra, ugyanis náluk csak 55,9 év az egészségben eltöltött évek átlagos száma. A kiugró értékeket egyébként az Eurostat figyelmeztetése szerint részben az egyes országok eltérő számítási módszerei is magyarázzák, de ez az eredmények még sokatmondóak.

Magyarországon a nők körében a egészségben eltöltött életévek várható száma 63,5, amivel európai szinten nagyjából a középmezőnybe tartozunk, az átlagtól egy, de a svédekhez képest például több mint kilenc éves hátrányban.

A férfiak is Svédországban számíthatnak a leghosszabb, egészségben eltöltött időre (72,8 évvel) és az átlagos egészséges életévek száma erre a nemre vetítve is Máltán a második (70,2 évvel), valamint Olaszországban a harmadik legmagasabb(67,2 évvel).

A lista másik fele viszont a férfiaknál kicsit eltérően néz ki. Közülük is lettek számíthatnak a legkevesebb egészségben eltöltött időre, mindössze 52,6 életévre, azonban a nőktől eltérően az ő esetükben a második legrosszabb kilátásokkal a litvánok bírnak (55,1 évvel) és az észtek helyzete is kritikus, ahol egy átlagos férfi 55,5 évet tölt el nagyjából egészségesen.

Magyarországon, úgy ahogy a születéskor várható élettartam, az egészségesen leélt életévek tekintetében is a férfiak a hátrányban lévő nem. Ők átlagosan 61,6 komolyabb egészségkárosodást okozó betegség nélkül eltöltött életévvel számolhatnak, ami közel egy évvel elmarad nők átlagától.

A nők tovább maradnak egészségesek

Az egyébként Európai Uniós szintű trend, hogy a nőkre átlagosan több egészségben eltöltött életév vár, mint a férfiakra. Persze az arányok mindenhol eltérőek, de az alap állítás 27-ből 20 tagállamban érvényesült. Bár a különbség a legtöbb országban relatíve kicsi, 7 tagállam is volt, ahol már az egész szignifikáns 2 évet is meghaladó mértékű volt. A legnagyobb nemi alapú eltérés Bulgáriában volt, ahol a férfiak 4,2 évvel korábban "robbantak le" egészségügyileg, de hasonlóan nagy volt a szakadék Észtországban (ahol a különbség 4,1 év) és Lengyelországban is (kereken 4 évvel)

Volt azonban 6 ország, ahol a férfiak javára látszott eltérés, ráadásul néhány tagállamban ennek a mértéke sem volt kicsi. Ebből a szempontból tavaly előtt férfinak születni Hollandiában volt, ahol ők további 2,8 egészségben eltöltött évvel kalkulálhattak a nőkhöz képest. De az arány hasonlóan alakult Portugáliában (2,1 év a férfiak javára és Finnországban (1,8 év a férfiak javára) is.