Beüthet a kullancskrízis: már nem csak a Lyme-kórtól kell tartani, van más súlyos fertőzés is

Az egyik leggyakoribb közönséges kullancsok által terjesztett vírusos betegség Közép-Európában, így hazánkban is, az FSME-vírus okozta kullancsencephalitis, azaz a kullancsok által terjesztett agyvelőgyulladás. Az FSME-vírus, melynek neve németül a kora-nyári esethalmozódásra utal (Frühsommer-Meningoenzephalitis), emberre általában kullancscsípéssel terjed – a vírus az élősködő nyálában található – és a fertőzöttek egy részénél súlyos, nem ritkán idegrendszeri tüneteket okozhat. Újabb kutatások szerint az enyhe panaszokkal átvészelt FSME-vírusfertőzés később is éreztetheti hatását, összefüggésbe hozható például tanulási nehézségekkel.

Bár a betegségek nemtől és kortól függetlenül kialakulhatnak, a gyerekekre fokozottan érdemes figyelni, akik előszeretettel játszanak a szabadban, ahol könnyen felmászhat rájuk egy fertőzött kullancs, hiszen a kullancsok képesek megtapadni az ember bármely testrészén. Az FSME-vírus a fertőzött kullancs csípése után azonnal átterjedhet az emberre, míg a Lyme-kór esetében az átadáshoz szükséges, hogy a kullancs 36-48 órán keresztül folyamatosan a bőrben legyen.

Az FSME-vírus által okozott agyvelőgyulladásnak gyakran nincsenek korai, könnyen látható jelei, és a betegség lefolyása általában két fázisú. Az első fázisban influenzaszerű tünetek jelentkeznek, akár egy hétig is – izomfájdalom, fejfájás, fáradékonyság és 37,5-39°C-os testhőmérséklet. Ezután kettő-tíz napig tünetmentes időszak következik. A második fázisban a központi idegrendszer (agy és gerincvelő) potenciálisan súlyos fertőzése következhet be – a jelző tünetek a magas láz, fejfájás, hányinger, hányás és szédülés lehetnek.

Lyme-kór esetében a kullancscsípés körül kialakuló körkörös, vörös bőrkiütés jelenik meg jellemzően három-harminc napon belül, melynek világos a közepe. Erre a betegségre inkább az úgynevezett "vándorló fájdalmak", érzészavarok a jellemzőbbek, bár a fejfájás, a hányinger, fáradékonyság is szintén gyakori szimptóma.

A legfontosabb különbség, hogy míg a Lyme-kórt baktérium okozza,5 addig a kullancsencephalitist vírus. Ez utóbbinak nincs vírusellenes gyógyszeres terápiája, csak a tünetek kezelését célzó, támogató gyógyszeres kezelés lehetséges. A kullancsencephalitis fertőzéseknél minden harmadik esetben hosszú távú szövődmény alakulhat ki (memóriazavar, halláskárosodás,

végtaggyengeség). A diagnosztizált Lyme-kór általában sikeresen kezelhető antibiotikumokkal, ám a hosszú távú következményei közé tartozhatnak az ízületi gyulladások és az idegrendszeri szövődmények.

A kullancsok által hordozott egyes fertőzések ellen hatékony segítség lehet a védőoltás is – bár a Lyme-kór ellen nem létezik, de az FSME-vírus ellen már évtizedek óta elérhetőek olyan védőoltások, amelyekkel az általa okozott vírusos agyvelőgyulladás és agyhártyagyulladás is megelőzhető. Ideális a kora tavasszal megkezdett oltásrend, így akár 1 hónapon belül védettséget lehet szerezni a vírus ellen.