Rengeteg magyar hal bele az alattomos kórba: a nők nagyobb veszélyben vannak, mint a férfiak

A szívelégtelenség a 65 év feletti lakosság körülbelül 10%-át érinti, ezért nagyon fontos az alap betegségek megfelelő és időben történő kezelése, melynek fontos eszköze a gyakori szűrés, kivizsgálás. A szívelégtelenség a legtöbb esetben krónikus, lassan kialakuló betegség.

A szívelégtelenség a szív működésének zavara, mely során csökken a szív ereje, ezért egyre kevesebb vért tud pumpálni a szervek felé. A szívelégtelenség gyakran alapbetegségek mellett jelentkezik, ilyen például a 2-es típusú diabétesz vagy a krónikus veseelégtelenség, valamint kialakulására hajlamosít a rendszeres, túlzott alkoholfogyasztás, genetikai hajlam vagy már meglévő egyéb kardiológiai betegség

Mire figyeljünk oda, mik a főbb tünetek? Csökkent fizikai aktivitás, kisebb terhelésre is fáradtság, gyengeség érzése, étvágytalanság ellenére hirtelen hízás jelensége esetleg szabálytalan szívverés, ödéma de a nem szűnő köhögés is lehet intő jel. A Globális Betegségteher Vizsgálat becslése alapján a szívelégtelenség 63,6 millió embert érintett világszerte 2016-ban és a betegek száma a következő 20 évben várhatóan 50%-kal fog nőni. A betegség előfordulása az életkor előrehaladtával nő, a 19-64 évesekhez képest 65 év feletti korcsoportban 9,2-szeres a betegség megjelenése. Magyarországon 2020-ban majdnem 32.000 fő halt bele szívbetegségekbe. A szívelégtelenség összetett klinikai tünetcsoport, mely során több típust különböztetünk meg ejekciós frakció alapján. Az ejekciós frakció segítségével tudjuk megállapítani, hogy a bal kamrából a vér hány százaléka pumpálódik ki (egészséges szívben ez az arány kb. 60%).

Az amerikai The Methodist DeBakey Cardiovascular szaklapban megjelent kutatás szerint a nőknél a férfiakhoz képest idősebb korban és gyakrabban jelenik meg a szívelégtelenség, ezek közül is a megtartott ejekciós frakcióval járó típus a gyakoribb. A szívelégtelenség ezen típusa azt jelenti, hogy a szív bal kamrája nem tud ellazulni, vagy megtelni rendesen, ami ugyanolyan nagy probléma, mintha a szív pumpafunkciója olymódon csökken, hogy nem képes kellő erővel összehúzódni. Ezt a jelenséget csökkent ejekciós frakciójú szívelégtelenségnek (HFrEF) nevezzük.A férfiak és nők között a szívelégtelenség előfordulásában mutatkozó eltérés okainak pontos felfedéséhez még számos, hosszú éveken át tartó kutatásra van szükség, de a különbségek lehetséges okai közé sorolják a stressz kezelést, (a nőknél főként menopauza utáni időszakban), különböző hormonok jelenlétét a szervezetben, valamint a fiziológiai különbségeket a nők és férfiak kardiovaszkuláris rendszerében.

Ennek ellenére, a kórlefolyás megegyezik mindkét nemnél, korai felismerés és hatékony kezelés nélkül, akár halálos kimenetelű is lehet a betegség. Természetesen, a legfontosabb minden esetben a megelőzés – mozgásszegény életmódról váltsunk fokozatosan aktívabb életmódra, időnként liftezés helyett válasszuk a lépcsőzést, vagy hazafelé a buszról egy megállóval hamarabb szálljunk le és így máris kicsit több sétára van lehetőségünk. Érdemes továbbá felhagyni az egészséget köztudottan súlyosan károsító szokásokkal, mint a dohányzás vagy a mértéktelen alkoholfogyasztás. Vitaminokban, zöldségekben és gyümölcsökben gazdag étrend bevezetése szintén jótékony hatással lehet szívünkre. Ha azonban a betegség kialakulása már nem elkerülhető, akkor sem kell kétségbeesni, hiszen rendszeres orvosi felügyelettel, számos terápia létezik a szívelégtelenség karbantartására. Szájon át szedhető gyógyszeres kezelések mellett beültethető készülékek és műtét is segíthet a betegen, ezekről kezelőorvosánál tájékozódhat bővebben.