Tüntetés, felmondási hullám, akadozó ellátás: ez várhat az egészségügyre a nyáron

Június 15-éig lehetett kitölteni azt a kérdőívet a kamara honlapján, amely a tagság demonstrálási hajlandóságát tesztelte. Az elnökség felhívására szokatlanul sokan, csaknem tízezren töltötték ki a kérdőívet. A válaszolók mintegy hatoda – 1623 dolgozó – tervezi, hogy még ebben az évben elhagyja a pályát. Balogh Zoltán a Népszavának elmondta, ha ezt az arányt kivetítik a teljes tagságra, akkor több ezer embert veszíthetnek el a betegellátásból. Hozzátette: ha az OECD országok szakdolgozói létszámához viszonyítjuk a hazai létszámot, akkor nálunk már 20-25 ezerrel kevesebben dolgoznak, mint ami a biztonságos betegelláshoz kellene.

A szakdolgozók közérzete meglehetősen rossz, különösen mióta az új szolgálati jogviszony bevezetése rájuk csak terheket rótt, miközben a mellettük dolgozó orvosok tekintélyes béremelést kaptak. A Magyar Kórházszövetség – a sajtó teljes kizárásával – most zajló kongresszusán Páva Hanna, az Országos Kórházi Főigazgatóság főigazgató-helyettese arról beszélt, hogy már a járvány előtt betöltetlen volt a szakdolgozói állások 15 százaléka, ami 5500 üres pozíciót jelentett. Ezt követően távozott további 3000 szakdolgozó március elsején.

Az emberek mostanra nagyon fáradtak, elcsigázottak, a járvány kimerített mindenkit

– magyarázta az érintettek elkeseredését a kamarai elnök, aki szerint, ha a válaszadóik valóban elmennek, akkor a mostani katasztrofális létszám helyzet tovább romlik. Arra kérdésre, hogy mennyit segít a kormány által minap bejelentett tíz nap extra szabadság, Balogh Zoltán azt felelte: ez csak újabb problémákat generált. Az ápolási igazgatók ugyanis az eddig ki nem vett szabadságokat is képtelenek kiadni az emberhiány miatt.