Nem kérnek a COVID-oltásból a magyarok? Sokan csak egy esetben adatnák be

Több mint 12 ezer olvasónk vett részt a szavazáson, amelyet azt követően indított a Pénzcentrum, hogy Orbán Viktor a múlt heti szokásos rádióinterjújában jelentette be, hogy év végén, január elején megérkezhet az első adag COVID-vakcina hazánkba - ekkor a veszélyeztetettek kaphatnak majd oltást. A miniszterelnök szerint áprilisra lehet a nagyközönség számára elérhető az oltóanyag, azonban azt nem mondta meg, hogy melyik oltóanyagból fog vásárolni a kormány.

EZ IS ÉRDEKELHET

Orbán Viktor: januárban érkezhet az első adag COVID-vakcina Magyarországra, ők kapnak belőle

Többféle oltás is lehet Magyarországon.

Ugyanis az EU-s projektek mellett Kínával és az oroszokkal is tárgyalnak, úgyhogy lehet, hogy tavasszal 2-3 fajta oltás is lehet Magyarországon, így mindenki kiválaszthatja, melyikben bízik. Menczer Tamás külügyi államtitkár annyiban pontosított, hogy a kabinet minden vakcinaprojektet figyel:

Tehát nem biztos, hogy a valamelyik EU-s, vagy más nyugati projekt ér elsőként célba. Ennek kapcsán azt kérdeztük olvasóinktól, hogy ha lesz itthon elérhető COVID-vakcina, beadatnák-e maguknak. Nem szimpla igennel, vagy nemmel lehetett válaszolni: azt is tudni szerettük volna, hogy a szavazók mely vakcina-projektekben bíznának meg annyira, hogy beadassák maguknak az adott szert.

EZ IS ÉRDEKELHET

Államtitkár: ha Keleten előbb lesz vakcina, onnan is jutni fog Magyarországnak

Kínában három vakcina gyártóval állunk kapcsolatban, Oroszországban pedig két projektet figyelünk.

Kiderült, hogy csupán a válaszadók 1,3 százaléka bízna meg kizárólag a keleti (kínai, vagy orosz) fejélesztésű szerekben. Ugyanakkor 20,79 százalék pedig azt mondta, neki igazából mindegy, hogy honnan veszik a védőoltást, beadatná magának.

34,15 százaléknyian vannak azok, akik kizárólag valamilyen nyugati fejlesztésű vakcinával oltatnák be magukat a koronavírus ellen, 43,76 százalék pedig semmiképp nem adatná be a vakcinát, jöjjön az a világ bármely pontjáról.

Ezek jöhetnek szóba

A magyar kormányfő szavaival egybecseng a Regulatory Focus COVID-19 vakcina-követése, mely szerint a kutatók herkulesi erőfeszítései révén, az új koronavírus elleni oltóanyagok 2020 végétől 2021 közepéig bárhol piacra kerülhetnek a világban. 

Eddig a napig azonban mindössze kettő darab koronavírus vakcinát hagytak jóvá hatóságilag is. Ezek közül az egyik a Sputnik V névre keresztelt oltóanyag, amit a moszkvai Gamelaya Kutatóintézet fejlesztett ki, és az Orosz Föderáció Egészségügyi Minisztériuma hagyta jóvá augusztus 11-én. Ezzel kapcsolatban azonban nemzetközi szintéren a szakérők jelentős aggodalmakat vetettek föl, ugyanis jóváhagyáskor a vakcina még nem vett részt a 3. fázisú klinikai vizsgálatokban. 

Van azonban már egy második oroszországi vakcina is, ami hatósági jóváhagyást kapott, ez az EpiVacCorona névre hallgat, ám ez az oltóanyag is azelőtt kapta meg minisztériumi jóváhagyást, hogy belépett volna a harmadik tesztelési fázisba.

A hatóságilag jóváhagyott orosz vakcinákon túl azonban vannak más készítmények is, amik gyakorlatilag már a célegyenesben vannak, azaz a tesztelések az úgynevezett harmadik fázisban tartanak. Ez azt jelenti, hogy ebben a fázisban nagyobb számú betegen vizsgálják a készítmény biztonságos alkalmazhatóságát, a hatásosságot, követik az esetleges mellékhatásokat, és összehasonlító vizsgálatokat végeznek más készítményekkel. A vakcinát biztonsági okokból a bevezetést követően még két évig figyelni kell.

A klinikai fázis e harmadik szakasza után már a forgalomba hozatal következik, azaz ha a vakcina kiállta az eddigi próbákat, a fejlesztők megkezdhetik a forgalomba hozatal engedélyeztetését a megfelelő hatóságoknál.

Ezek között ott szerepel például a CanSino Biologics Ad5-nCoV névre hallgató vakcinája is. Ez az, amire vélhetően Orbán Viktor utalhatott akkor, amikor bejelentésében említette, Kínával is tárgyalnak vakcina ügyben. Ezt az oltóanyagot Kína, Wuhan tartományában fejlesztik.

Ugyancsak a harmadik fázisban van, az eddig egyik legjobban ismert oltóanyag, ami az AZD1222 névre hallgat. Ezt az oltóanyagot fejleszti az Oxford Egyetem az AstraZenecával, bevonva az IQVIA-t, illetve az Indiai Szérum Intézetet. 

Ugyancsak harmadik fázisban jár a Bharat Biotech és az Indiai Virológiai Intézet közös fejlesztésű oltóanyaga a Covaxin névre hallgató vakcina. De szerepel még a listán a Johnson & Johnson JNJ-78436735 nevű oltóanyaga is, ahogy a Moderna mRNA-1273-as elnevezésű vakcinája is.

Ezeken felül pedig szintén a klinikai tesztelési szakasz harmadik fázisában van még egy kínai fejlesztésű oltószer, aminek egyelőre nincs neve, továbbá a Novavax NVX-CoV2373-as megjelölésű vakcinája.

A legfrissebb vakcina-nyomkövetés szerint két oltóanyag van még a klinikai tesztelési fázis 2/3-os szakaszában. Az egyik egy ausztrál-amerikai kollaboráció, és a Bacillus Calmette-Guerin azaz a BCG névre hallgat. Továbbá ugyanebben a szakaszban van a Pfizer és a BioNTech közös munkája, a BNT162 névre keresztelt COVID-19 vakcina is. Ez utóbbi egy európai, amerikai együttműködés eredménye.