Merkely: nem a vírus erősödött, a magyarok lettek lazábbak

Annyi a buktató, hogy nem lehet 100 százalékos biztonsággal megmondani, mikorra várható a koronavírus elleni vakcina. Az reményre ad okot, hogy vannak ígéretes szerek - mondta a Vasárnap.hu-nak Merkely Béla. A Semmelweis rektora szerint  ha az első engedélyeket decemberben megadják, onnantól csak az lesz a kérdés, mennyit tudnak gyártani, milyen gyorsan jut el a védőoltás az érintettekhez. Azt először - a kitettség alapján - a legveszélyeztetettebbeknek (idősek, krónikus betegek) kellene biztosítani, utánuk pedig az egészségügyi dolgozóknak.

A professzor egyértelművé tette, vakcina nélkül csak óriási áldozatok árán tűnne el a vírus, mert a nyájimmunitás nagyon magas halálozással jár. 60 százalékos átfertőzöttség kell, hogy a nyájimmunitás működjön. Az eddigi tapasztalatok alapján a Covid-19 nem mutálódik gyorsan, így a vakcina sikeres lehet, "eltakarítja majd a Földről".

A professzor szerint a második hullám általában erősebb azokban az országokban, ahol az első kicsi volt. Akkor azért volt kevés eset, mert a járványügyi intézkedéseket mindenki komolyan betartotta, a járványt gyakorlatilag még annak magyarországi kifejlődése előtt meg tudtuk állítani. Éppen ezért viszont az első ijedtség után a koronavírus nem váltott ki komoly félelmet a magyarokból. Az olaszokat az első hullám már sokkolta, ők sokkal fegyelmezettebbek is.

- mondta Merkely Béla, aki úgy véli, úgy nem lehet még egyszer bezárni az országot, ahogy az első hullámnál, ezért fontos a megelőzés, amihez a D-vitamint ajánlják. Mint mondta, a megbetegedést mindenki próbálja elkerülni, mert soha nem lehet tudni, hogy a vírus milyen immunológiai reakciókat vált ki az egyénből. Vagyis bármely életkorban lehet a vírus lefolyása súlyos, adott esetben halálos, ugyanakkor az biztos, hogy az idősebbek esetében ez lényegesen nagyobb gyakorisággal fordul elő.