Mikor lesz béremelés az egészségügyben? Megszólalt az új államtitkár

Ónodi-Szűcs Zotlán álláspontja szerint csak akkor tudnak pluszforrásokat kérni a költségvetésből, ha változtatnak a rendszeren és az érdekeltségi viszonyokon, mert enélkül "semennyi pénz nem lenne elegendő".

Közölte továbbá, hogy a szakmának a gyógyítással kell foglalkoznia, a háttértevékenységeket más módon, hatékonyabban is lehet működtetni. Meg kell vizsgálni, hogy mekkora egységeket kell, lehet egy helyről átirányítani és nem biztos, hogy térségi vagy megyehatárokban kell gondolkodni.

Az egészségügyi dolgozók életpályamodelljével kapcsolatban Ónodi-Szűcs Zoltán azt mondta,

Elmondta még, hogy most már rendet tudnak tenni a kórházi minimumfeltételek terén is, és a jövőben ahhoz kell kötni a működési engedélyeket, hogy az ott dolgozó orvosnak megvan-e kompetenciája. "A jelenlegi leltári jellegű minimumrendelet helyett kompetenciához és tevékenységhez kötött lincencrendszert kell kialakítani" - fogalmazott.

Bővítik az alapellátást

A háziorvosi praxisokkal kapcsolatban Ónodi-Szűcs Zoltán azt mondta, hogy terveik szerint ezekhez számos olyan tevékenységet delegálnak, amelyekért most szakrendelőbe kell menni, ezzel bővítik az alapellátást és eszközrendszerét is.

Az alapellátást tovább kell erősíteni kibővített kompetenciákkal, hiszen a régóta hangoztatott "kapuőri szerep" még mindig nem elég erős - mondta el már az MTI-nek az államtitkár, hozzáfűzve, csak úgy lehet tehermentesíteni a szakellátást, ha az alapellátás tovább erősödik.

Példaként Ónodi-Szűcs Zoltán elmondta, sokszor csak azért kell a beteget szakellátásba küldeni, mert a háziorvosnak bizonyos gyógyszerre nincs receptírási joga, illetve az ellátórendszer több pontjára - például gyógytorna - csak a szakorvos utalhat be. Hozzátette: jó kiindulási alap lehet az egyéb ellátásokkal megerősített háziorvosi tevékenységet biztosító, úgynevezett svájci modell mintaprogram, amelynek tapasztalatai országosan is kiterjeszthetők.

Ónodi-Szűcs Zoltán jelezte, ezt prioritásként szeretné kezelni úgy, hogy a későbbi jogszabályokhoz már ösztönzőrendszer is tartozzon. A kijelölt államtitkár szerint az egészségügyi ellátások igénybevétele jelenleg nem a lakossági szükségleteket, hanem az intézményrendszer érdekeit tükrözi. A cél nem lehet más, mint hogy a lakosság érdekei legyenek az elsődlegesek, az ellátórendszer pedig az ő igényeikhez igazodjon. Olyan ösztönzőket kell kialakítani, amelyek mellett nem éri majd meg olyan ellátást nyújtani, ami nem a lakosság érdekeit szolgálja.

Kiemelte,

így jelenleg a lakossági fogyasztást az ellátórendszer igényei determinálják. Ez egy érdekes paradigmaváltás lesz - fogalmazott, hozzátéve, "nem lehet csatát nyerni anélkül, hogy ne tudjam hozzá megnyerni az ellátórendszert".

Ónodi-Szűcs Zoltán úgy látja, fel fog tudni mutatni olyan elemeket, amelyekben van garancia arra, hogy "a rendszer elmozduljon", nem vitatva azt sem, hogy az ágazatnak szüksége van pluszforrásokra, de ha a jelenlegi struktúrába fektetünk többletforrásokat, azzal továbbra sem lesz senki elégedett.

Először a kollektív szerződést kell rendbe tenni

Az ágazatban dolgozók bérhelyzetéről szólva azt mondta, először is tiszta viszonyokat kell teremteni a munkaadó és munkavállaló között, amihez jó alap az ágazati kollektív szerződés, a jelenlegi szabályokat ugyanis mindenki másként akarja értelmezni. Hozzátette: nem lehet eltekinteni a konkrét bérrendezéstől sem, de mindenekelőtt az ágazati kollektív szerződést kell rendbe tenni.

A hálapénzrendszerrel kapcsolatban Ónodi-Szűcs Zoltán úgy fogalmazott: ha az ellátást transzparenssé tudjuk tenni, a viszonyrendszerek pedig működőképesek,

Úgy vélte, a jogrend ma is szigorúan szankcionálja, ha a hálapénz a feltétele annak, hogy az orvos foglalkozzon a beteggel.

Ónodi-Szűcs Zoltán véleménye szerint összességében az a járható út, hogy a kijelölt célokhoz rendeljük a forrásokat.