Lesújtó kutatás: ha képzetlenebb vagy, hamarabb meghalsz

Általánosságban igaz, hogy a gazdaságilag fejlettebb országok polgárai egészségesebbek. Mindez visszaköszön a különböző statisztikai adatokban is, így például a magyar várható élettartam is az európai átlag alatt van. Az OECD ma megjelent friss tanulmányában átfogó kutatási adatokat közöl az európai országok polgárainak egészségi állapotáról. Mi most ezek közül bemutatjuk a legérdekesebbeket.

Összességében elmondható, hogy az egészségügyi statisztikák terén rendre az uniós átlag alatt vagyunk, elhelyezkedésünk a région belül már változó - bár a szomszédok több statisztikai adat terén is vernek minket. Mindezt nem támasztja alá a tény, hogy GDP arányos egészségügyi kiadásaink bár elmaradnak a gazdagabb országokétól, a régión belül egyáltalán nem vagyunk lemaradva. Ennek ellenére számos szatisztikában az utolsók közt szerepeltünk.

Rövidebb ideig élnek az alacsonyan képzettek

A képzettség valamint vagyoni helyzet és a várható élettartam közti összefüggést könnyű bizonyítani: a jobb anyagi helyzetben levő lakosok többet tudnak költeni gyógyszerekre, jobb minőségű egészségügyi ellátásra, és általánosságban is egészségesebb életmódot tudnak folytatni. Az OECD azonban friss tanulmányában most számszerűen bemutatja, hány évvel élnek tovább a magasabban képzett polgárok, mint az alacsonyabban képzettek. Az eredményben visszaköszön a feltételezés, mely szerint az alacsonyabb jövedelmű országok polgárai közt a szegényebb réteg rövidebb élettartamra számíthat, Magyarország azonban a régión belül is rosszul teljesített e tekintetben.

Eszerint hátulról a másodikok vagyunk a különböző szintű képesítéssel rendelkezők egészségi állapota közti szakadék tekintetében.

Nálunk csak Szlovákia teljesített rosszabbul, ott a képzetlenebb férfiak 30 éves korukban átlagosan 14 évvel rövidebb életre számíthatnak képzettebb férfitársaiknál. A gazdagabb és szegényebb európai országok közti különbség szemléletes: sorban minket Lengyelország (12 év), Csehország (11,1 év), Lettország (11 év) és Románia (9,7 év) követ. Az EU-s átlag 7,7 év, míg az első helyen szereplő Svédországban átlagosan csak 4,4 évvel élnek tovább a képzettebb férfiak.

A nők esetén európai szinten is jobb a helyzet - a vizsgált országok átlaga 4,1 év - a képzetlenebb magyar nők így is majdnem 6,4 évvel rövidebb ideig élnek a képzettebbeknél. Ennél nagyobb szakadékot csak Lettországban (8 év) és Szlovákiában (6,9 év) tapasztaltak a kutatók. Ez azt jelenti, hogy nők tekintetében is hátulról a harmadikak vagyunk.

Nem véletlenül halunk hamarabb - íme a rizikófaktorok

A korai halálozásnak számos oka lehet, a helytelen életmód azonban könnyen megágyazhat a rövidebb élettartamnak. A korai halálozásunk korreláll a rizikófaktorokkal - dohányzás és túlsúly tekintetében is a vizsgált országok sereghajtói közöt vagyunk:

Amint látható, Magyarországon a felnőttek 26 százaléka napi szinten dohányzik, ez pedig a hamradik legnagyobb szám az Európai Unióban. Nálunk csak Görögországban és Bulgáriában dohányoznak többen. Legkevesebbet az északiak, a finnek és a svédek dohányoznak - utóbbiak esetén ez 11 százalék. A legnagyobb probléma pedig az, hogy míg a dohányzás 2000 óta a legtöbb vizsgált országban csökkent, Magyarországon kismértékben nőtt.

Nem állunk jól a túlsúly tekintetében sem. Az OECD vizsgálata szerint ebben is a második legrosszabbak vagyunk.

A vizsgálat szerint a teljes magyar felnőtt népesség 21 százaléka túlsúllyal küzd.

tekintve, hogy ez magas dohányzási rátával párosul. Minket csak Málta előz - a szigetországban minden negyedik felnőtt lakos túlsúlyos, míg Romániában csak a felnőttek 9 százaléka.

A várható élettartam egy harmadik tényező miatt is alacsony lehet - ez pedig a légszennyezettség. Noha ebben a mutatóban is a sereghajtók közt vagyunk, több országban a miénknél sokkal súlyosabb a helyzet.

Magyarországon évente 958 ember hal meg egymillió lakosra vetítve légszennyezettség miatt, ezzel hátulról az ötödikek vagyunk. A legrosszabb Bulgáriában a helyzet, ott 1310 ember halálát okozza a szennyezett levegő, az őket követő Csehországban is "csak" 996 ez a szám. A térképen világosan látszik, hogy az alacsonyabb jövedelmű régiók esetén ez a mutató is rosszabb, míg a leggazdagabb északi államok levegője a legtisztább.

Nem véletlen tehát, hogy az alacsonyan képzett magyarok sokkal hamarabb haláloznak el a fejlettebb országoknál, hiszen a legtöbb rizikófaktor tekintetében egyaránt rosszul állunk.