Minden ötödik magyar legfeljebb havi 5 ezer forintot költ erre: mi lesz velük, ha beüt a krach?

A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) megrendelésére a Századvég 2015 óta végez felmérést az ügyfeleknek az ágazattal szembeni megítéléséről. Az idei májusi, 800 fős, számítógéppel támogatott telefonos megkérdezés adatai (CATI) legfeljebb plusz-mínusz 3,5 százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amit az ország összes felnőtt lakosának megkérdezése eredményezett volna. Ezek szerint a BIBIX, vagyis a Biztosítói Bizalmi Index, a biztosítókba vetett bizalom mértéke 50,5 pont a 0-tól 100-ig terjedő skálán. Ez lényegében megegyezik a tavaly kapott eredménnyel, vagyis továbbra is a lakosság több mint fele bízik a biztosítótársaságokban. Az elmúlt három évben megtorpanni látszik a korábban növekvő bizalom, azonban a szintje még így is meghaladja a 2018 előtt mért értékeket.

A biztosító társaságokkal kapcsolatos teljes elégedettségi index, valamint a KGFB és az egyéb biztosítások elégedettségi indexe ugyanakkor igen magas szinten látszik stabilizálódni. A 2021-es mérés óta 80 pont fölött mozog mindegyik biztosítástípussal kapcsolatos elégedettség, ami kifejezetten pozitív eredménynek számít. Az életbiztosítással és a nyugdíjbiztosítással elégedettek a leginkább az emberek, a Casco-val pedig a legkevésbé. A KGFB elégedettségi index elemei közül az eljárás és a kapcsolattartás alindex értéke nem változott érdemben az előző hullám óta, a károsult alindex (akinek az elmúlt öt évben volt biztosítási eseménye) viszont a tavalyi 3,5 pontos emelkedés után 4 ponttal csökkent idén. Ezzel együtt is kifejezetten elégedettek voltak a biztosítási eseményben érintettek a károkozó biztosítójának szolgáltatásával (74,8 százalék) és a saját biztosítójuk szolgáltatásával (82,9 százalék). Mindkettővel a többség teljes mértékben elégedett volt. Az egyéb biztosításokat illetően javult a károsult alindex értéke, a többi alindexé stabilan őrzi 80-82 közötti pontértékét.

Idén is folytatódni látszik az a tendencia, hogy kifejezetten öreg az ország személygépjárműparkja. A gépjárművel rendelkező lakosság közel kétharmadának tíz évnél idősebb a személyautója. Az autótulajdonosok többsége nem köt továbbra sem Casco biztosítást, melyet elsősorban az autó korával indokolnak, de van, aki az árra hivatkozik, vagy arra, hogy elég a kötelező biztosítás. A többség szerint csak félmillió forint feletti kár esetén érné meg Cascot kötni. Hasonlóan magas kárösszegekben gondolkodott a lakosság a lakásbiztosítások esetében is.

Minden ötödik felnőtt magyar lakos legfeljebb havi 5 ezer forint alatti összeget költ biztosításra, közel egynegyedük 5-10 ezer forintot. Szintén ötből egy válaszadó mondta azt, hogy havonta 10-20 ezer forintot, 14,3 százalékuk pedig 20-50 ezer forint közötti összeget költ havonta biztosításokra.

A biztosítással rendelkező megkérdezettek közel 40 százaléka abban az esetben váltana biztosítót, ha kedvezőbb díjat ajánlanának neki, negyedüket a rossz kárrendezési tapasztalat motiválna a váltásra. Tízből egy válaszadó pedig abban az esetben változtatna, ha nem lenne elérhető a cég.