Gyilkos kórtól tartanak a nagyszülők: sorban állnak a rendelőkben

A szomszédos Romániában már szinte az egész országot érinti a kanyarójárvány. 2016. szeptembere óta több ezer beteget regisztráltak, közülük 21-en vesztették életüket. Romániában az után ütötte fel a fejét a kanyarójárvány, hogy a szülők tömegesen kezdték megtagadni a betegség elleni védőoltás beadatását gyermekeiknek.

Friss sajtóhírek szerint ráadásul az EU több tagállama mellett már Németországban is terjed a kanyaró. Hazánkban még márciusban ütötte fel a fejét a betegség, de vajon van miért aggódnunk?

Mi a helyzet Magyarországon?

Hazánkban az igazolt kanyaró megbetegedések száma összesen 16, amelynek többségét Csongrád megyében regisztrálták, de még tovább 51 estben merült fel a kanyarógyanú. Magyarországon 1969-ben vezették be a kanyaró elleni védőoltást, vagyis, akik ennél korábban születtek nem feltétlen védettek a betegség ellen.

- tudta meg a Pénzcentrum az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) Egészségügyért Felelős Államtitkárságától.

Az 1969 és 1978 között születettek pedig a csak egy védőoltásban részesültek. Az 1978 után születettek azonban szinte kivétel nélkül két védőoltást kaptak. Ők ugyanis már 11 évesek voltak 1989-ben, amikor az újraoltást bevezették iskolai kampányoltások keretében. Az oltási naplót azért az ő esetükben érdemes lehet ellenőrizni és kérni estelegesen a második védőoltást is.

Kinek kell beoltatnia magát?

A kisgyermekek az első (kötelező és ingyenes) oltást 15 hónapos korban kapják meg, ezért joggal merül fel az aggódó nagyszülőkben a kérdés, hogy esetleg most érdemes-e maguknak beadatni az elmaradt kanyaró elleni védőoltást, nehogy még a végén ők fertőzzék meg az unokájukat. A Pénzcentrum ugyanis már több esetről is hallott, ahol a nagyszülők az elmúlt időszak hírei miatt kérték a védőoltást.

A fentieket figyelembe véve, ha valaki nincs beoltva kanyaró elleni (két dózisban), akkor érdemes kérnie a vakcinát, ha:

• olyan helyre utazik, ahol kanyarójárvány van,

• illetve ha, magas a fertőződés kockázata. Például ismerten kanyarós beteg van a környezetben.

- tette hozzá az államtitkárság.

A kanyaró elleni védőoltást a háziorvos vényre írja fel, amelyet a gyógyszertárakban tudunk kiváltani, majd azt ebben az esetben a háziorvos adja be. De kérhető a kanyaró elleni vakcina az utazókat ellátó oltóhelyeken is, valamint a volt OEK Utazás- egészségügyi és Oltóközpontjában.

A védettség a beadatás után 10-14 nappal alakul ki. A jelenleg alkalmazott MMR kombinált védőoltás kétszeri alkalmazásával élethosszig tartó immunitás hozható létre. Érdemes azonban tudunk, hogy egyetlen védőoltás sem nyújt 100 százalékos biztonságot. Ritán előfordulhat kanyaró megbetegedés akár a beoltott embereknél is, náluk azonban enyhébben jelentkeznek a tünetek.

Mire kell figyelni, hogy ne kapjuk el?

A kanyaró heveny, nagy fertőzőképességű kiütéses vírusbetegség, amely napjainkban főleg oltatlan emberek körében okoz kiterjedt járványokat. A kórokozót a beteg orr- és garatváladékával üríti. A fertőzőképesség a jellegzetes kiütések kezdete előtt négy nappal kezdődik és 4 napig tart.

A kanyaró elkerülése érdekében az ÁNTSZ az alábbiakat tanácsolja:

• Érdemes lehet elhalasztani az utazásunkat
  

• Mindig tájékozódjunk, hogy az úticélnál van-e beteg

• Ha láz, légúti tünetek jelentkeznek, akkor maradjunk otthon, ne menjünk közösségbe

• Kerüljük a zsúfolt helyeket (pl. bevásárlóközpontokat)

• Tartsuk be a légúti higiénés etikett és a kézhigiénés szabályokat
  

A betegség kezelésére nincs specifikus terápia. A kanyaró szövődményei, pl. a tüdőgyulladás, középfülgyulladás, laryngotracheobronchitis gyakoriak, különösen a kisgyermekek körében. Az akut agyvelőgyulladás az, amely gyakran maradandó agykárosodáshoz vezethet, körülbelül minden 1 000 eset közül egyben alakul ki.

A halál elsősorban a légzőszervi és idegrendszeri szövődmények következménye lehet. Az utóbbi európai járványok során minden 5 000 beteg közül egy esetben fordult elő. A halálozás az 5 éven aluliak és az immunkárosodott személyek között magasabb.

Ezen túlmenően a fertőzést követően hat-nyolc év múlva ritkán kialakulhat egy központi idegrendszert érintő betegség (szubakut szklerotizáló agyvelőgyulladás, SSPE), amely viselkedési és értelmi képességeket érintő károsodással és görcsökkel jár. Ez a ritka kórkép 100 000 egy éven aluli gyermek elsődleges kanyarófertőzését követően átlagosan 18 esetben alakul ki.