Ömlik a füst a magyar tüdőkbe: minden tizedik kiskamasz dohányzik

A dohánytermékek egységes csomagolása a kereslet csökkentése, életek megmentése érdekében

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a WHO Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezményének titkársága (WHO FCTC) szerint a dohánytermékek egységes csomagolásának bevezetésére tett közelmúltbeli erőfeszítések életeket menthetnek azzal, hogy csökkentik a dohánytermékek iránti keresletet.

A dohánytermékek egységes csomagolása olyan intézkedésekre utal, amelyek - a szabványos színnel és betűtípussal megjelenített márkaneveken és termékneveken kívül - a csomagoláson minden logó, szín, márka, imázs vagy promóciós információ alkalmazását korlátozzák vagy tiltják.

2012. decemberében Ausztrália volt az első ország a világon, ahol teljes mértékben végrehajtották az egységes csomagolást. 2016. május 20-án Franciaország, valamint Nagy-Britannia és ÉszakÍrországon belül az Egyesült Királyság is megkezdte az egységes csomagolás alkalmazását. Írország és Magyarország ugyancsak készül az intézkedés bevezetésére, míg más országok , köztük Új-Zéland, Norvégia, Törökország, Dél-Afrika és India vizsgálják annak lehetőségét.

Hogy működik az egységes csomagolás?

- mondta a WHO főigazgatója, Dr. Margaret Chan. Ezen kívül megakadályozza, hogy a dohánytermékek csomagolását reklámok és promóciók formájában is felhasználják. Korlátok közé szorítja a csomagolás és címkézés során használt megtévesztő trükkök alkalmazását, továbbá növeli az egészségvédő figyelmeztetések hatékonyságát.

A WHO Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezményében lefektetett irányelvek egy átfogó dohányzásellenőrzési megoldás keretében javasolják az egységes csomagolást; a csomag része a nagyméretű grafikus egészségvédő figyelmeztető jelzés, valamint a dohánytermékek reklámjának, promóciójának és szponzorációjának az átfogó tiltása.

Megkezdődött az egységes csomagolás globális elterjedése, mivel egyre több ország törekszik azokra a fontos egészségvédő előnyökre, amelyeket ez az intézkedés a közösségek számára hozhat. A dohányipar már egy ideje megkezdte a felkészülést az egységes csomagolásra, és komoly félrevezető kampányokat folytattak az intézkedés megakadályozására.

 - mondja Dr. Vera da Costa de Silva, a WHO FCTC Titkárságának vezetője. Létfontosságú, hogy hozzáférjenek olyan bizonyítékokon alapuló, hatékony iránymutatáshoz, ami előmozdíthatja a lakosságuk egészségének védelmét szolgáló erőfeszítéseiket.

Miért fontos a dohányzás visszaszorítása?

A dohányzással összefüggő betegségek az egyik legsúlyosabb közegészségügyi fenyegetések, amivel a világnak valaha szembe kellett néznie.

Az előrejelzések szerint ez 2030-ra több mint évi 8 millió főre emelkedik majd. Ezeknek a megelőzhető haláleseteknek több mint négyötöde az alacsony és közepes jövedelmű országokban élő emberek körében fordul elő.

Az Egészségügyi Világszervezet Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezménye (WHO FCTC) 2005-ben lépett életbe. A felek kötelesek számos intézkedést hozni a dohánytermékek iránti kereslet és a kínálat csökkentésére. Az Egyezményben szereplő intézkedések közé tartozik az emberek védelme a dohányfüstnek való kitettséggel szemben, a dohányreklám, promóció és szponzorálás betiltása, a kiskorúaknak történő értékesítés tiltása, egészségvédő figyelmeztetések előírása a dohánytermékek csomagolásán, a dohányzásról való leszokás előmozdítása, a dohánytermékek adójának emelése és egy nemzeti koordinációs mechanizmus létrehozása a dohányzás ellenőrzésére. Az Egyezménynek 180 tagja van, köztük Magyarország is.

Hányan dohányoznak Magyarországon?

Az elmúlt években Magyarországon több, a dohányzás visszaszorítását szolgáló szabályozás került bevezetésre, többek között a nemdohányzók védelméről szóló törvény módosítása vagy a dohányterméket elárusító helyek számának csökkentése. A dohányzás visszaszorítása és a nemdohányzók védelme érdekében bevezetett intézkedések, az ezeket ellenzők előzetes aggodalmai ellenére nem okoztak gazdasági veszteséget, sőt már rövid távon is megfigyelhetők kedvező irányú változások.

A nemdohányzók védelméről szóló törvény hatására a beltéri légszennyezettség is jelentős mértékben csökkent. Annak érdekében, hogy a kezdeti pozitív hatásokat fenntartsák, fontos hogy további intézkedéseket és beavatkozásokat valósítsanak meg, hiszen a dohányzás gyakoriság a felnőttek körében mérsékelt csökkenést mutatott 2014-ben.

A dohányzók aránya 2009-ben a férfiaknál 44,3 százalék volt, a nőknél 34,1 százalék, 2014-ben a férfiaknál csökkent 41,7 százalékra és a nőknél 28,5 százalékra. Nőtt a nemdohányzók aránya a 13-15 évesek körében is. 2012-ben a nemdohányzók aránya 64,5 százalék volt a fiatalok körében, ez az arány azonban 2013-ra 69,5 százalékra emelkedett. Az alkalmi dohányosok aránya 2012-ben 28 százalék volt, míg 2013-ra 21 százalékra csökkent.

Aggasztó, hogy a felmérések eredményei alapján, 2012-ben azon fiatalok közül, akik még soha nem próbálták a dohányzást, 2,9 százalék használt e-cigarettát, míg 2013-ra ez az arány 4 százalékra emelkedett.

A dohányzás számos betegség legfontosabb kóroki tényezője. Ezek között is kiemelkedő jelentősége van a rosszindulatú daganatoknak, elsősorban a legnagyobb esetszámú tüdőráknak, amely halálozásában Magyarország világelső. 2015-ben is mintegy nyolc és fél ezren haltak meg hazánkban tüdőrákban. Az esetek 85 százalékban írhatók a dohányzás számlájára. Különösen aggasztó, hogy mind több nő betegszik meg és hal meg tüdőrákban, melynek hátterében a magyar nők kiemelkedően magas arányú dohányzása áll, a 18-35 éves nők között kiemelkedően magas, 35 százalék a dohányzók aránya.