Na ezért nem bízunk a biztosítókban

A hosszú időre visszanyúló, következetesen jó teljesítmény az egyik legfontosabb szempont a magyarok számára, amikor megítélik biztosítójukat - derül ki az ING Biztosító hollandiai anyacégének Magyarországon frissen publikált kutatásából. Az anyag által konzisztenciának nevezett tulajdonság a harmadik helyen áll a magyarok prioritási rangsorában, míg a globális sorrendben az első öt között sem szerepel. Rajtunk kívül még a csehek számára kimagaslóan fontos ez az érték, náluk szintén a harmadik helyen szerepel.

"Az ok világos: egy olyan bizalomhiányos átmeneti társadalomban, mint a magyar, a biztosítók, és általában a pénzügyi szolgáltatók megítéléséhez fogódzókat keresnek az emberek. A kutatásunkban konzisztenciának nevezett fogalom pedig pontosan ilyen fogódzó" - vélekedik Kovács Zsolt, az ING Biztosító elnök-vezérigazgatója.

A kutatást nyolc országban készíttették el; hazánk mellett Csehország, Dél-Korea, Hollandia, India, Lengyelország Malajzia, Mexikó, Románia és az USA lakosságát kérdezték meg a biztosítási szektorral kapcsolatos véleményéről. A válaszok alapján négy alapdimenzió rajzolódott ki, amelyek mentén az emberek megítélik a biztosítókat, ezek az egyszerűség, a biztonság, az ismertség és a színvonal. Az alapdimenziók mindegyikét öt további aldimenzióra bontották.

A kutatás további érdekessége, hogy arra a kérdésre, hogy miként látják a pénzügyi jövőjüket, a magyarok szignifikánsan eltérő érzelmi reakciót adtak, mint a globális átlag. A pozitív érzelmek oldaláról a remény kiugróan magas - több mint 50 százalékos - gyakorisággal szerepelt a magyarok válaszaiban, amitől a globális átlag mintegy húsz százalékponttal elmaradt. Abban nem volt eltérés az országok között, hogy az aggodalom volt a leggyakrabban - több mint 50 százalékos gyakorisággal - megjelenő válasz, ám a magyarok szűk ötöde emellett még a kétségbeesést is megjelölte, mint jellemző negatív érzelmet - a globális átlagban ez az emóció alig-alig jelent meg.

"Nagy örömünkre szolgált a kutatásnak az az eredménye, hogy a magyar ügyfél számára az egyedi - részben érzelmi - igényeire maximális ráhangolódást szavatoló megoldások jelentik az igazi értéket" - vonja le a következtetést Kovács Zsolt.

Az biztosító elnök-vezérigazgatójának meglátását támasztja alá a kutatásnak az az eredménye is, amely szerint a magyar ügyfelek számára a globális átlagnál fontosabb az emocionális-empatikus megközelítés a pénzügyi szolgáltató oldaláról. Míg ugyanis a magyarok válaszaiban 51 százalékos súllyal szerepel ez az érték, a globális mintában csak 46 százalékkal. A racionális-funkcionális megközelítés ugyanakkor kevésbé fontos a számunkra, súlya 49 százalék, szemben az 54 százalékos globális átlaggal.

Végezetül fontos megállapítása a kutatásnak az is, hogy az erős negatív érzelmek következtében a magyarok jelentős hányada egyszerűen ki sem lép a pénzügyi szolgáltatások piacára. A kutatás ezt az arányt ugyan nem számszerűsíti, ám már az is sokatmondó, hogy a megkérdezett honfitársaink 40 százaléka az "elkerülő" kategóriába tartozik. Ők azok, akik nem bíznak a biztosítóban, ám maguknak sem tulajdonítanak olyan készségeket, amelyek alapján igénybe mernének venni egy komplexebb szolgáltatást, emiatt jellemzően távol maradnak a piactól.

További 20 százalék ugyan szintén nem bízik magában, ám biztosítójában igen ("delegátorok"), 18 százalék csak magában bízik ("gyanakvók"), így mindössze 22 százalék azoknak az aránya, akik megbíznak biztosítójukban is, és magukról is feltételezik, hogy képesek átlátni egy bonyolultabb szolgáltatást ("kompetensek").

"A számok magukért beszélnek: a pénzügyi szolgáltatói szektornak bizony igen komoly bizalmi deficitet kell ledolgoznia" - vélekedik Kovács Zsolt.