Hiába költöttünk rengeteget utakra, a magyar úthálózat közel fele még mindig rossz állapotú

A magyar gyorsforgalmi úthálózat régiós összevetésben kiemelkedő. A GKI szerint Magyarországon 1871 kilométernyi autópálya-kapacitás áll rendelkezésre, ami meghaladja a visegrádi országok, valamint Ausztria megfelelő mutatóit is. A gazdaságkutató szerint azonban önmagában az autópályák hossza nem elegendő, hiszen a gazdaság működésében a főutak és az alsóbbrendű utak állapota is meghatározó.

A közúti infrastruktúra jelentőségét az is mutatja, hogy a belföldi áruszállításban a közút súlya 81 százalék az árutonna-kilométerben mért teljesítmény alapján. A helyközi személyszállításban az utasszám alapján a buszok részesedése 66 százalék, míg a vasúté 34 százalék. Az úthálózatot emellett olyan alapvető közszolgáltatások is használják, mint a mentők, a rendőrség és a tűzoltóság.

A GKI elemzése szerint Magyarország 2010 és 2024 között évente átlagosan a GDP 1,1 százalékát fordította közúti infrastruktúrára. Ez a vizsgált időszakban minimálisan meghaladta a többi visegrádi ország átlagos ráfordítását. A kiadások azonban nem egyenletesen alakultak. A 2017 és 2021 közötti időszakban Magyarország V4-es összevetésben kiemelkedően sok forrást fordított a közúti infrastruktúrára, 2020 után viszont jelentős forrásszűkülés következett.

A probléma a pénzek felhasználásának szerkezetében is megmutatkozik. A GKI számításai szerint az állami közúti kiadások mindössze 28 százaléka ment a meglévő úthálózat karbantartására, miközben 72 százalékot beruházásokra, vagyis új utak fejlesztésére fordítottak.

A gazdaságkutató szerint az elmúlt 16 év közlekedésfejlesztési politikáját elsősorban a nagy volumenű projektek, mindenekelőtt a gyorsforgalmi utak bővítése jellemezte. Az alsóbbrendű és mellékutak állapotának javítására így kevesebb figyelem jutott. A GKI szerint ebben az is szerepet játszhatott, hogy az új fejlesztésekhez könnyebben lehetett uniós forrásokat szerezni, miközben a nagyobb beruházások a kivitelezők számára is kedvezőbbek lehettek.

7000 kilométerrel nőtt a jó utak hossza, mégis rengeteg a rossz út

A Magyar Közút adatai alapján 2013 óta mintegy 1400 kilométerrel bővült a hazai úthálózat, ebből körülbelül 330 kilométer autópálya. Közben a jó minőségű útszakaszok hossza mintegy 7000 kilométerrel nőtt. Ennek ellenére a teljes hálózat minőségi összetétele továbbra is komoly problémát mutat.

2013-ban az utak 49 százaléka tartozott a legrosszabb, „rossz” burkolatállapotú kategóriába. 2025-re ez az arány 43 százalékra mérséklődött. A javulás tehát érzékelhető, de a változás üteme a GKI szerint messze nem elegendő ahhoz, hogy rövid időn belül érdemben megváltozzon a teljes úthálózat állapota.

Jelenleg az utak 43 százaléka rossz, 8 százaléka nem megfelelő, további 12 százaléka pedig csak tűrhető állapotú. Ez azt jelenti, hogy a teljes úthálózat közel kétharmada nem sorolható a megfelelő vagy annál jobb állapotú szakaszok közé.

Ezermilliárdokba kerülne a teljes felújítás

A GKI számítása szerint mai árakon több mint 9390 milliárd forintra lenne szükség ahhoz, hogy a teljes hazai úthálózat legalább megfelelő állapotba kerüljön.

Ha ezt egy tízéves programban próbálnák megvalósítani, évente a 2026-os közúti kiadások közel 6,3-szeresét kellene erre fordítani. Ráadásul ez az összeg csak alsó becslésnek tekinthető, mivel mire a jelenlegi rossz állapotú útszakaszokat felújítanák, a ma még megfelelő utak egy része is leromolhatna.

A kormány tervei szerint 2026-ban 570 kilométernyi utat újítanak fel. Ez önmagában jelentős mennyiségnek tűnhet, a teljes, 32,7 ezer kilométeres úthálózathoz képest azonban csak 1,7 százalékot jelent. A GKI számítása szerint ilyen ütem mellett egyszeri felújításra csaknem hat évtizedre lenne szükség.

Nem feltétlenül újabb autópályákra kellene költeni

A GKI következtetése szerint a következő időszakban a hangsúly a meglévő infrastruktúra karbantartására és a leromlott fő- és alsóbbrendű úthálózat felújítására kerülhetne. A gazdaságkutató szerint Magyarország gyorsforgalmi úthálózata már most is kiemelkedő régiós összevetésben, miközben a mellékutak állapota továbbra is döntően rossz.

A kérdés nem pusztán kényelmi vagy közlekedésbiztonsági szempontból fontos. A jó állapotú úthálózat csökkentheti a szállítási és tranzitidőket, javíthatja a logisztika hatékonyságát, és ezáltal a vállalatok, valamint az egész gazdaság működésére is hatással lehet. A GKI szerint ezért a jövőbeni közlekedéspolitikában az új, nagy tőkeigényű hálózati elemek építése helyett nagyobb hangsúlyt kaphatna a már meglévő, leromlott úthálózat célzott és rendszeres felújítása.