Lesújtó trend a magyar állampapíroknál: a világ sok országában most pénzeső hull a tulajokra - nálunk csúnyán bezuhantak a hozamok

2026 nyarán jelentős átrendeződés ment végbe az állampapírpiacokon. Az Egyesült Államokban, Japánban és Európa szerte többéves vagy több évtizedes csúcsra emelkedtek a hosszú lejáratú kötvényhozamok. Az USA 30 éves állampapír hozama átmenetileg 5,3 százalék fölé kúszott, emellett a brit és japán hosszú távú hozamok szintén magas szintre jutottak. A globális állampapír hozamszintek egyik legfontosabb egységes befolyásoló tényezői: az energiaárak, a geopolitikai helyzet, a befektetői hangulat és ennek következménye, a globális inflációs környezet. Emellett a jegybanki kamatszint, az államadósság és további makrogazdasági mutatók is befolyásolják a hozamokat.

Forrás: GKI 

A 2008-as globális pénzügyi válságot követő időszakban a fejlett gazdaságok zömét alacsony infláció és visszafogott kamatok jellemezték. Az állampapír hozamok alacsony szintre estek, egyes európai országokban pedig átmenetileg negatív értékek alakultak ki (vagyis a befektetők fizettek kamatot az államoknak). A 2020-as évek elején felgyorsult infláció, a koronavírus-járvány, a geopolitikai konfliktusok és az energiaárak változása átrendezte a 2008 után kialakult hozamkörnyezetet.

A hosszú hozamok emelkedése részben a globális költségvetési helyzet romlásával magyarázható: a fejlett és a közepesen fejlett országok zömében magas az államháztartási hiány. A magas deficit és a lejáró (alacsony kamatszintű) adósság refinanszírozása növeli az állampapírkibocsátást. Az OECD szerint 2025-ben a tagországok forgalomban lévő állampapír-állománya elérte a 61 ezer milliárd dollárt, ez 2026-ra tovább növekszik.

Az állami szektor finanszírozási igényeivel párhuzamosan nőtt a vállalatok beruházási igénye, különösen a mesterséges intelligenciához kapcsolódóan. Az adatközpontok, a félvezetőgyártás és az energetikai infrastruktúra különösen sok tőkét igényelnek. Ráadásul az államok és a vállalatok ugyanazokért a megtakarításokért versenyeznek (az OECD szerint 9 technológiai nagyvállalat 2026 és 2030 közötti összesített tőkeberuházása a tervek szerint eléri a 4100 milliárd dollárt). Mindez emelkedő reálhozamokat eredményez, amely kétféleképpen teremt új egyensúlyt a megtakarítások és a beruházási igények között: egyfelől ösztönzik a megtakarításokat, másfelől visszafogják a nem IT beruházásokat és az állami költést.

Forrás: GKI/Wall Street Journal

Az infláció az állampapír hozamok egyik legfontosabb meghatározója. Ha a befektetők magasabb inflációra számítanak, akkor nagyobb nominális hozamot várnak el. A közel-keleti konfliktus 2026-ban jelentős energiapiaci bizonytalanságot okozott, feltornázta az olaj- és gázárakat, amik közvetlenül emelték az üzemanyag- és az energiaköltségeket, valamint közvetetten a szállítási, termelési és szolgáltatási árakat. Ezzel párhuzamosan az amerikai, japán, francia és német állampapír hozamokat is megemelte.

A nagyobb gazdasági szereplők hozamváltozásai más országok hozamait is befolyásolják. Az USA és az euróövezet állampapírjai globális referenciaeszközök, ezért hozamaik emelkedése növeli a többi országgal szemben elvárt hozamszintet. Ez kifejezetten érinti a feltörekvő piacokat (és ezen belül hazánkat), főként abban az esetben, ha az adott ország magas adóssággal, relatíve alacsony devizatartalékokkal, vagy jelentős volumenű kockázatérzékeny külföldi befektetővel rendelkezik.

Forrás: GKI/MNB

2026 júniusára majdnem 1,5 százalékpontos csökkenés történt a magyar tízéves hozamban (5,03%) januárhoz (6,53%) képest (de márciushoz képest (7,17%) már 2,1 százalékpont volt a mérséklődés). Ezt többek között a forint erősödése, az EU-s források megszerzése és az eurózónához való csatlakozási szándék jelzése eredményezte. Az alacsony infláció és a kedvező gazdasági kilátások alacsonyabb hosszú távú hozamokra adnak esélyt. Ugyanakkor a globális hozamemelkedés ezzel ellentétes hatást fejt ki (a 10 éves hazai hozam jelenleg 5,74%). Így összességében a következő években a hozamszint növekedése várható. Ennek oka, hogy a nemzetközi hozamszint évek óta emelkedik, s egyelőre nem érte el a csúcspontot. Különösen aggasztó, hogy az euróban denominált 10 éves állampapírok átlagos hozamszintje 4,1% körüli szintre emelkedett a tavaly év végi 3,3%-ról.