Ágyi poloskák miatt volt szükség átszervezésre a Veszprém Vármegyei Csolnoky Ferenc Kórházban; a rovarok a szülészeti-nőgyógyászati osztály gyermekágyas részlegén jelentek meg.
Rengeteg autót már csak így lehet megmenteni: mi az a dióhéjas tisztítás és mennyibe kerül Magyarországon?
A modern turbós benzinmotorok egyik rejtett betegsége a szívószelepeken és a szívócsatornákban kialakuló makacs kokszlerakódás, amely idővel teljesítményvesztést, magasabb fogyasztást és egyenetlen járást okozhat. A probléma főként a közvetlen befecskendezésű TSI, TFSI, FSI, GDI vagy THP motorokat érinti, a megoldás pedig sok esetben egy különleges eljárás: a dióhéjas szeleptisztítás. De hogyan működik a módszer, mely autóknál fordul elő leggyakrabban a kokszosodás, és mennyibe kerül ma Magyarországon egy ilyen beavatkozás?
A dióhéjas tisztítás (más néven dióhéjas szeleptisztítás vagy szívósor-tisztítás) egy mechanikus motortisztítási eljárás, amelyet elsősorban a közvetlen befecskendezésű benzinmotoroknál (TSI, TFSI, FSI, GDI, THP), illetve egyes dízelmotoroknál (CRTDI, TDI, PDTDI) alkalmaznak.
A módszer lényege, hogy a szívósort leszerelik, hogy hozzáférjenek a szívócsatornához és a szívószelepekhez, majd finom, kemény dióhéj-szemcséket nagy nyomású levegővel juttatnak a lerakódott koksz felszínére.
A dióhéj azért ideális szóróanyag, mert kemény, ugyanakkor kis súlyú, ezért a fém és műanyag alkatrészek sérülése nélkül távolítja el a ráégett kokszlerakódásokat. A folyamat végén a szennyeződést a szemcsékkel együtt ipari elszívóval távolítják el, a motort pedig új szívósor-tömítéssel szerelik vissza.
Miért alakul ki a lerakódás?
A jelenség hátterében környezetvédelmi szabályozás áll. A közvetlen befecskendezésű motoroknál szinte kivétel nélkül jellemző a szívócsatorna és a szelepek kokszosodása, mértéke típusonként eltérő, de gyakorlatilag minden gyártó autóit érinti. Ennek oka, hogy ezeknél a motoroknál az üzemanyag-keverék az égéstérben, magas nyomáson alakul ki, így a szívószelepekre nem jut tisztító hatású benzin, a kipufogógáz-visszavezetésből (EGR) és a kartergáz-elvezetésből származó olajpára pedig idővel kemény kokszréteget képez. Hagyományos, szívócsövön befecskendező motoroknál ez a probléma jóval ritkábban jelentkezett, mert az átáramló üzemanyag folyamatosan "öblítette" a szelepeket.
A lerakódás gyakorlati következménye a teljesítménycsökkenés, az egyenetlen alapjárat és a megnövekedett fogyasztás. A szűkülő keresztmetszet mellett az áramlási szög is megváltozik, és nem kívánatos örvénylés is kialakulhat a beszívott levegőben, ami rontja az égés hatásfokát.
Milyen autóknál jelentkezik jellemzően a kokszosodás?
A kokszosodás elsősorban a közvetlen befecskendezésű benzinmotoroknál (a motorkód végén gyakran TSI, TFSI, FSI, GDI vagy THP jelöléssel találkozhatunk) fordul elő, mert ezeknél nem folyik át üzemanyag a szívószelepeken, így azok nem "öblítődnek" magától. A Volkswagen-csoport (VW, Audi, Skoda, Seat) 1.2–2.0 literes TSI/TFSI motorjai a leggyakrabban érintettek közé tartoznak, de a probléma jellemző a BMW N20/N26-os, a Hyundai/Kia GDI, a Peugeot/Citroën THP, valamint a Ford EcoBoost és a Mazda Skyactiv-G motorokra is.
Lényegében minden olyan gyártó modellje veszélyeztetett, amely áttért a közvetlen befecskendezésű technológiára - a jelenség tehát nem egy-egy típus hibája, hanem az egész motorcsalád sajátossága. Dízelmotoroknál is kialakulhat hasonló lerakódás, elsősorban a CRTDI, TDI és PDTDI rendszerű motoroknál, itt azonban a fő forrás jellemzően nem az üzemanyag-befecskendezés, hanem az EGR-rendszerből és a kartergáz-elvezetésből származó olajos korom. Ez a típusú szennyeződés akár EGR-szelep nélküli kivitelű motoroknál is jelentkezhet, hiszen a kartergázból származó olajpára önmagában is elegendő a lerakódás kialakulásához.
Fontos hangsúlyozni, hogy a jelenség mértéke nagyban függ az autó használati szokásaitól is: a sok rövid, alacsony fordulatszámú városi úttal, gyakori álló/lassító üzemmóddal futó autóknál a lerakódás jellemzően gyorsabban és nagyobb mértékben alakul ki, mint az autópályán, magasabb fordulatszámon rendszeresen futtatott motoroknál. Emiatt ugyanaz a típus is nagyon eltérő állapotban lehet 80 000 és 150 000 kilométer között, attól függően, hogy főként városban vagy főleg országúton közlekedett-e.
Hogyan zajlik a folyamat?
- Diagnosztika - hibakód-olvasás, esetenként endoszkópos vizsgálat a lerakódás mértékének felmérésére.
- Szívósor leszerelése - ez motortípustól függően 1-4 órát is igénybe vehet.
- Szelepek lezárása hengerenként, hogy a motor égésterébe ne juthasson idegen anyag a szórás során.
- Dióhéj-szemcseszórás - a homokszóráshoz hasonló elven, finom dióhéjszemcsékkel.
- Elszívás, visszaszerelés, új tömítés, majd tesztüzem és diagnosztika.
A teljes folyamat négyhengeres motoroknál az esetek 90%-ában egy munkanapot vesz igénybe, bonyolultabb, nehezen hozzáférhető vagy hathengeres motoroknál akár 2-3 munkanapot, esetenként ennél is többet.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Mikor érdemes elvégeztetni?
A szolgáltatók ökölszabályként 40 000 kilométerenként javasolják megelőzésképpen a tisztítást, 100 000 kilométer felett pedig szinte elengedhetetlennek tartják. Érdemes azonban óvatosnak lenni: van olyan szakmai vélemény is, amely szerint a szívósor eltömődése a valóságban ritkábban okoz tényleges hibát, mint amilyen gyakran ajánlják a szolgáltatók, és sok esetben más alkatrészek (EGR, turbó, katalizátor, DPF) elkoszosodása áll a teljesítményprobléma hátterében. Érdemes tehát diagnosztikával alátámasztatni a tisztítás szükségességét, mielőtt döntenénk.
A dióhéjas tisztítás ára Magyarországon
Az ár elsősorban a motor típusától és a szívósor hozzáférhetőségétől függ – attól, hogy elöl vagy hátul helyezkedik-e el, illetve hány hengeres a motor.
Jelentős szórás van a piacon. Az egyik szolgáltató 90 000-110 000 forinttól kéri a könnyebben hozzáférhető motorok tisztítását, míg a nehezebben hozzáférhető, hátul elhelyezkedő szívósoroknál 140 000-160 000 forintot. Egy másik, debreceni szolgáltatónál az elöl fekvő benzinmotoroknál 150 000 forinttól, a dízeleknél 200 000 forinttól, a hathengeres motoroknál pedig 250 000 forinttól indulnak az árak. Egy harmadik forrás szerint a négyhengeres típusoknál 100 000-120 000 forint, nehezen hozzáférhető szívósornál 120 000-130 000 forint körüli összeg a jellemző, ami már tartalmazza a felhasznált szemcse árát is. Van olyan szolgáltató is, ahol a dióhéjazás ára 90 000 forinttól indul, erősen típusfüggően.
Fontos, hogy ezek jellemzően nettó árak, tehát rájuk még felszámításra kerül az ÁFA. Emellett a végösszeget tovább növelheti, ha a szívósor tömítéscseréje is szükséges, vagy ha egyéb, kapcsolódó alkatrészek (EGR-szelep, DPF/részecskeszűrő, injektorok) tisztítását is kérjük egyszerre.
Kapcsolódó szolgáltatások ára
- EGR-szelep tisztítása: külön díjazású, kiszerelése típustól függően 1-5 órát vehet igénybe.
- DPF (részecskeszűrő) tisztítása: a kiszerelés akár 2-11 óra is lehet, ezért itt is egyedi árajánlat a jellemző.
- Ultrahangos injektortisztítás: szívócsöves befecskendezésnél kb. 5000 Ft/darab, közvetlen befecskendezésű rendszernél kb. 6500 Ft/darab (nettó, ki- és beszerelés nélkül).
Miben más, mint a vegyszeres vagy HHO-s motortisztítás?
A piacon a dióhéjas eljárás mellett elterjedt még a vegyszeres (tankba öntött adalékos) és a HHO/hidrogénes tisztítás is. Ezek lényegesen olcsóbbak, de hatékonyságuk korlátozott: a tankba öntött vegyszeres tisztítók nem érik el a szívószelepek szívócső felőli oldalán lerakódott kemény kokszot, mivel arra a felületre nem folyik át üzemanyag.
A HHO-technológia pedig elektrolízissel előállított hidrogéngázt vezet a motor szívó oldalára, és elsősorban a turbó, illetve a kipufogórendszer elemeinek karbantartására alkalmas, nem tévesztendő össze a dióhéjas szeleptisztítással. Ha kifejezetten a szívócsatorna és a szelepek fizikai kokszmentesítése a cél, a szakmai vélemények többsége a mechanikus, dióhéjas módszert tartja az egyetlen igazán hatékony megoldásnak.
Térdre kényszerítik a kínaiak a Volkswagent? Magyarország is csúnyán megérzi, ha beteg a német óriás
A Volkswagen történetének egyik legnagyobb átalakítására készülhet, miközben a kínai verseny, az elektromos átállás és a magas európai költségek egyre nagyobb nyomás alá helyezik.







