Vagyonokat fizetett a magyar állam, mégis leállhat az évi 800 milliárdot hozó hazai biznisz: gyorsan meg kellene állapodni

Lázár János korábbi építési és közlekedési miniszter útdíjreformjának részeként az állami Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató (NÚSZ) tavaly karácsony előtt vásárolta fel a piac három kulcsszereplőjét. Bár hivatalos vételárat nem közöltek, iparági források és cégadatok alapján a csomagért 64,5 milliárd forintot fizettek.

Ezt az összeget az állam a NÚSZ tőketartalékán keresztül biztosította. Ebből nagyjából 49 milliárd forintba került a rendszert fejlesztő i-Cell Mobilsoft Zrt. A maradék 15,5 milliárd forintot a csomádi Kupon Portfolió Kft.-ért, valamint leányvállalatáért, a Setech Flotta Kft.-ért fizették ki.

Az utóbbi két cég története és működése különösen figyelemre méltó. Bár papíron mindkettő mindössze kétfős létszámmal működik, gigantikus forgalmat bonyolítanak le. A Kupon Portfolió volt ugyanis az egyetlen vállalat, amely engedélyt kapott a logisztikai cégek utólagos útdíjfizetésének lebonyolítására. Ezért a szolgáltatásért 2,8 százalékos jutalékot számíthattak fel. Ez 2024-ben 295,6 milliárd forintos forgalmat és 2 milliárd forintos adózott eredményt hozott a cégnek.

A leányvállalat, a bevallási közreműködőként működő Setech szintén látványos sikereket ért el, hiszen egyetlen év alatt 2,3 milliárdról 33 milliárd forintra növelte a bevételét. A logisztikai vállalatok gyakorlatilag megkerülhetetlenül ezen a két cégen keresztül intézték a hazai útdíjfizetést.

Az államosítással és a minisztériumi irányításváltással a korábbi rendszer átalakult. Az állam abban a hitben zárta le a milliárdos felvásárlásokat, hogy a teljes útdíjszedés feletti ellenőrzés a kezébe került. Egy kritikus elem azonban hiányzott a tranzakcióból.

A hazai útdíjszolgáltatás térinformatikai hátterét egy kulcsfontosságú alvállalkozó, a GLI Solutions biztosította. Ez a cég azonban kikerült a Kupon érdekeltségéből, és visszakerült az eredeti tulajdonosaihoz, miután az állam felbontotta velük a szerződéseket. Mivel a NÚSZ saját hatáskörben nem tudta pótolni ezt a speciális térinformatikai szaktudást, a hiányosságok miatt már most fél évvel el kellett halasztani az útdíjrendszer dél-magyarországi kiterjesztését.

Az igazi problémát azonban az jelenti, hogy az alaprendszer működtetéséhez szükséges GLI-szerződés 2026. június 30-án lejár. Bár a felek hónapok óta tárgyalnak a folytatásról, megállapodás egyelőre nem született. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a kormányváltás miatt az állami tárgyalópartnerek is cserélődnek, így az érdemi egyeztetésekre minimális idő maradt.

A nagyszabású államosítási folyamat végén tehát számos kérdés maradt megválaszolatlanul. Továbbra is tisztázatlan, hogy a NÚSZ miért nem saját maga építette ki ezeket a kompetenciákat, és miért érte meg tízmilliárdokat fizetni rejtett tulajdonosi hátterű közvetítőcégekért. Ha az államnak nem sikerül sürgősen rendeznie a térinformatikai szolgáltatások sorsát, az az évi 800 milliárd forintot termelő rendszer leállásával fenyegethet.