Aggasztó hír: Magyarországon még az új kocsik is túlságosan környezetszennyezők

Az Európai Unió döntése értelmében 2025-től büntetést kell fizetniük azoknak az autógyártóknak, amelyek újonnan értékesített személyautó-flottájának CO2-kibocsátási átlaga meghaladja a 95 gramm/kilométer értéket. Ez a határérték a környezetvédők szerint túlságosan engedékeny, míg az autógyártók számára komoly kihívást jelent.

A szabályozás betartásához a gyártóknak nagyjából 20-25 százalékban kellene tisztán elektromos járműveket értékesíteniük. Ez a jelenlegi európai piaci körülmények között nehezen teljesíthető, mivel a vásárlók többsége továbbra is a hagyományos meghajtású autókat részesíti előnyben az elektromos járművek ára, hatótávja és az infrastruktúra hiányosságai miatt.

A JATO adatai szerint 2024-ben a Magyarországon értékesített új személyautók károsanyag-kibocsátási átlaga 121,2 gramm/kilométer, ami több mint 25 százalékkal haladja meg az uniós célértéket. Ez az adat egy hosszabb időszak trendszerű csökkenésének eredménye, de még mindig távol áll a 95 grammos céltól.

Az elmúlt évtizedben több tényező is befolyásolta a kibocsátási értékek alakulását. Egyrészt jelentősen növekedett az autók mérete: szinte minden modell nagyobb lett az előző generációkhoz képest. Ennél is fontosabb azonban a SUV-ok térhódítása, amelyek aránya az új autók között 2013-ban még csak 4,48 százalék volt, mára viszont elérte az 50 százalékot.

A SUV-ok 5-20 százalékkal rosszabb légellenállási adatokkal rendelkeznek, mint a hagyományos karosszériájú társaik, ami növeli az üzemanyag-fogyasztást és ezáltal a CO2-kibocsátást. Bár a motorok egyre takarékosabbak, ez nem tudja teljes mértékben ellensúlyozni a nagyobb járműtestek hatását.

A SUV-ok népszerűségét több tényező is magyarázza: nagyobb biztonságérzetet nyújtanak, jobb kilátást biztosítanak a forgalomban, tágasabb az utasterük, nagyobb a hasmagasságuk, és gyakran összkerékhajtással rendelkeznek. Emellett a gyártók számára is előnyösek, mivel magasabb áron értékesíthetők, mint a kisebb modellek.

Ezzel párhuzamosan visszaszorulóban vannak a legalacsonyabb fogyasztású kisautók. Egyes gyártók teljesen kivonulnak ebből a szegmensből, vagy házon belül támasztanak konkurenciát saját kisautóiknak. Jó példa erre a Suzuki, amelynek egykor népszerű Swift modellje mára kiszorult az eladási listák élmezőnyéből, helyét két SUV, a Vitara és az S-Cross vette át.

Az autók súlya is folyamatosan növekszik, részben a kényelmi extrák számának bővülése, részben a szigorodó biztonsági előírások miatt. A nagyobb tömeg mozgatásához pedig több üzemanyag szükséges, ami magasabb kibocsátással jár.

A valós csökkenés mértékét nehéz pontosan meghatározni, mivel a dízelbotrány során kiderült, hogy 2017/18 előtt számos gyártó hamis fogyasztási és kibocsátási adatokat közölt. A mai mérési módszerek már a valósághoz közelebb álló eredményeket mutatnak, így a tényleges javulás valószínűleg nagyobb, mint amit a hivatalos adatok sugallnak.

Március elején az Európai Unió három év haladékot adott az autógyártóknak: bár a 95 grammos határérték megmarad, a büntetések kiszabásánál hároméves átlagot fognak figyelembe venni. Ez némi könnyebbséget jelent a gyártók számára, de a magyar újautó-állomány kibocsátása még így is messze van a célértéktől.