Horrorárak a benzinkutakon: heteken belül beköszönt az autós apokalipszis

Ha 2019 eddig eltelt részét nézzük, a benzin már 50 forintos emelkedésnél tart, míg a dízel körülbelül feleekkora mértékben drágult. A jelenség mögött három fő ok áll: az olajárak mozgása, a dollár/forint árfolyam változásai, valamint az üzemanyagok iránti kereslet és kínálat eltérő alakulása. Az olajárak elmúlt időszakbeli alakulásának iránya nem, mértéke azonban meglepte a piaci szereplőket. Az áramelkedés az OPEC országok olajtermelésének visszafogásával, valamint a venezuelai válsággal is magyarázható. Az árakat felfelé hajtja a világgazdasággal, így a globális olajkereslettel kapcsolatos várakozások javulása is.

Mindennek hatására pedig az olaj drágulásának idei mértéke meghaladta a vártat. Bár az év második felében továbbra is a kereslet-kínálat kiegyensúlyozódására és az árak csökkenésére számít a piaci szereplők többsége, a várakozások szerint az előttünk álló hetekben a rali még folytatódhat, és a korábbiaknál érthetően jóval óvatosabb várakozások alapján könnyen elképzelhető, hogy a Brent a jelenlegi, 70 dollár körüli szintről előbb elérheti és meg is haladhatja a 80 dollárt, mielőtt újabb fordulat állna be.

Részben a fenti, eltérő kínálati okok, részben a kereslet eltérő jellege miatt a finomítók benzin és a gázolaj árrései is jókora hullámzást mutatnak. A jellemzően könnyebb olajból előállított benzin árrése januárban még gyakorlatilag negatív volt a piacon kialakult többlet és a kereslettel kapcsolatos aggályok miatt, márciusra azonban masszívan a pozitív tartományba emelkedett. A finomítók egyazon folyamat eredményeként állítják elő a benzint és gázolajat, és miután a nehezebb kőolajból jobban előállítható dízel nyersanyagának piacán a fenti okokból 2018 második felében hiány alakult ki, a dízel árrések jelentősen emelkedtek tavaly, a finomítók pedig a termelés fokozásával igyekeztek reagálni, ami viszont a benzintermelés növekedését is maga után vonta.

Mindez abban is megmutatkozik, hogy tavaly a dízel kiskereskedelmi ára a benzinét jelentősen meghaladóan nőtt, az év végi fordulatot követően viszont idén ezzel éppen ellentétes trend látszik. Az üzemanyagok tőzsdei árában is nyomon követhető trendhez a benzin és a dízel eltérő keresleti viszonyai is hozzájárulnak: míg a benzinét jellemzően lakossági fogyasztás, addig a dízelét sokkal inkább a gazdaság aktuális állapota és az azzal kapcsolatos várakozások határozzák meg. Bár a globális személyautó-flotta lendületesen bővül, az alternatív meghajtás (lásd e-mobilitás) terjedése és az energiahatékonysági intézkedések a benzin keresletét várhatóan jóval hamarabb fogják érezhetően negatívan befolyásolni, mint a dízelét, amelynek helyettesítése a közúti, pláne a vízi szállításban ma még sokkal problémásabbnak tűnik.

Mindennek tetejébe 2020-tól egy olyan változás jön a tengeri hajózásban, ami már most jelentősen érezteti hatását az üzemanyag-, így az olajpiacon is. A jövőre életbe lépő úgynevezett IMO 2020 szabvány az eddiginél jóval szigorúbb előírásokat tartalmaz a hajók üzemanyagára, annak kéntartalmára vonatkozóan, ez pedig a szennyezőbb üzemanyagolaj felől a dízel felé tolhatja el az ágazat keresletét, ami értelemszerűen felfelé hat a dízelárakra. 

Ami a hazai üzemanyagárak, valamint azt ezt meghatározó tényezők várható alakulását illeti, az olajpiacon meglehetősen bizonytalanok a kilátások. Fundamentális alapon a második negyedben folytatódhat a rali, amit a fentiek mellett az is támogathat, hogy a meghatározó olajtermelő országok - az Egyesült Államok kivételével - inkább a magasabb árszintekben érdekeltek. Ennek megfelelően az OPEC júniusban várhatóan kiterjeszti a kitermeléscsökkentési intézkedését. 

Az irányadó északi-tengeri Brent olajfajta a 70 dolláros szinttel erős technikai ellenálláshoz is érkezett, amennyiben ezt átlépi, az szintén azt jelentheti, hogy megnyílhat az út a 80 dolláros árig. Az egyéb tényezőket változatlannak tételezve fel, a 10 dolláros további Brent olajár-emelkedés további 20-25 forinttos drágulást eredményezhet a magyarországi üzemanyagárakban. A kiskereskedelmi árak szerkezetére tekintettel egységnyi olajár változás önmagában körülbelül fél egységnyi módosulást indokol, vagyis a 10 dolláros, mintegy 14 százalékos erősödés a hazai benzinkúti árakat 7 százalékkal emelheti. A hazai üzemanyagárak elmúlt hetekben tapasztalható emelkedéséhez továbbá a dollár/forint árfolyam alakulása is hozzájárult. 

Noha dízel benzinnel szembeni hazai kiskereskedelmi ártöbblete a tavaly novemberi több mint 50 forintról mostanra 10 forint alá olvadt, a két üzemanyagfajta árazását vélhetően a továbbiakban is eltérő tényezők alakíthatják. Így rövidebb távon ugyan a folytatódhat a benzin áremelkedése, tekintettel az autós szezon közeledésének szezonális hatására is, hosszabb távon viszont a dízel keresletének - és árupiaci jegyzésének - emelkedése meghaladhatja a benzinét a fenti okok miatt.

Hosszabb távon, az év második felében már ismét túlkínálatossá válhat az olajpiac, és várhatóan a finomítók is jobban alkalmazkodnak majd a helyzethez, ami várhatóan lefelé irányuló hatást gyakorol majd az olaj- és üzemanyagárakra. 

A jelentős bizonytalansági tényezők - esetleges újabb iráni szankciók, venezuelai helyzet, OPEC és USA kitermelési politika, világkereskedelmi tárgyalások, hajóüzemanyag-szabványok gyakorlati bevezetése, stb - miatt azonban óvatosságra intenek. Ma még bőven benne van a pakliban az is, hogy amennyiben például Venezuela termelése tovább zuhan - ami a márciusi áramszünetek hatására értesülések szerint már be is következett - , az Egyesült Államok palaolajipara pedig esetleg nem hozza a várt lendületes termelésbővülést (, amire szintén utalnak jelek), újabb rali kezdődik majd az olajpiacon, amit vélhetően a magyar autósok is megéreznének.