Ezért érdemes külföldön is betartani a sebességhatárokat

Amikor kicsit több mint egy éve Magyarország is csatlakozott a gépjármű- és jogosítványadatok gyors lekérdezését segítő EUCARIS (European car and driving license information system) rendszerhez, sejteni lehetett, hogy a magyar és a rendszert használó további 32, többségében Európai uniós ország rendőrségei gyakran nyúlnak majd egymás autós nyilvántartásaiba. Korábban sem volt lehetetlen az adatcsere, de sokkal hosszabb időt vett igénybe, és nem is érkeztek tömegesen külföldi bírságcsekkek a magyar autósoknak. A parkolási és úthasználati pótdíj nem számít bírságnak, ez nem változott.

Magyarország korábban csak a Legfőbb Ügyészség jóváhagyásával adta ki más országok rendőrségeinek a magyar szabálysértők adatait. Ez néha hosszadalmas volt, de hasonlóan működött ez a többi országban is. Az EUCARIS-hoz történt csatlakozásunk óta viszont átlagosan napi kétszázötvenszer jelentkezik valamelyik ország, ahol lefotóztak egy szabálytalankodó magyart, így több mint százezer esetet regisztrált tavaly óra a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Közpinti Hivatala (KEKKH).

A rendszert nem használhatják parkolási ügyekben és az fizetős utakon bliccelőkkel szemben, csak a gyorshajtók ellen, ha a bent ülők nem csatolták be a biztonsági övüket, átmentek a piroson, ittasan vagy bedrogozva vezettek, bukósisak nélkül motoroztak, tiltott sávban közlekedtek, illetve kézben tartott mobiltelefonnal vezettek.

A KEKKH szerint tavaly május óta csupán Ausztriából 81 998-szor kérték le magyar gyorshajtók adatait, így ez az ország és ez a szabálysértés típus áll a toplista élén. Kint már évekkel ezelőtt teleszórták fix traffipaxokkal az autópályákat, így például minden alagút bejáratánál is van egy, mert ott lassítani kell. Hasonló változás lesz hamarosan itthon is, éppen ezekben a hetekben szerelik fel a korábban beígért több száz sebességmérőt a fontosabb magyar főutak mentén.

Miközben az elektronikus rendszer stabilan működik, nincs könnyű helyzetben az az autós, aki egy másik ország rendőrségétől kap levelet. A KEKKH az ügyben feltett kérdésekre adott válaszában kitért arra, hogy a megbírságolt autósokkal szemben az adott ország jogszabálya szerint járnak el, tehát például ha az autós nem reagál néhány héten belül a kinti rendőrök első levelére, azt automatikusan fellebbezésnek tekintik, szemben a magyar gyakorlattal, ahol ez éppen fordítva van, ha nem fellebbezünk időben, akkor az első fokú határozat jogerőssé válik.

Egy másik általános probléma, hogy az EUCARIS-t használó országok több esetben a saját nyelvükön küldték a határozataikat egy idegen országba. A lap egyik olvasója osztrák csekket kapott egy kinti gyorshajtási ügyben, melyet végül azért fizetett ki a rajta szereplő nemzetközi banki adatok alapján, mert nem tudta egyértelműen bizonyítani, hogy az adott időpontban és helyen nem lépte át a sebességhatárt.