Magára maradt Amerika a háborúban? Még a legfőbb szövetségesek is hátat fordítottak Trumpnak

A Reuters pénteki elemzése szerint Trump kedden tér vissza az ENSZ-be, egy évvel azután, hogy az amerikai elnök még arról beszélt, hogy az iráni nukleáris létesítményeket az Egyesült Államok gyakorlatilag teljesen megsemmisítette, és sikerült békét teremtenie Izrael és Irán között. Azóta azonban a konfliktus nem zárult le, sőt újabb frontok jelentek meg.

Irán ugyan komoly katonai és gazdasági veszteségeket szenvedett, de továbbra is ellenáll. A Reuters szerint Teherán akadályozza az olajszállításokat a Hormuzi szoroson keresztül, miközben a jemeni húszik előretörése újabb fontos tengeri útvonalat veszélyeztet. A Vörös-tenger térségében kialakult helyzet ezzel párhuzamosan tovább növelte a globális energiapiaci feszültségeket.

A Hormuzi szoros jelentősége nehezen túlbecsülhető. A Reuters által idézett hajókövetési adatok szerint csütörtökön mindössze négy áruszállító hajó haladt át a szoroson, miközben az előző tíz nap átlaga nagyjából 16 hajó volt. A háború előtt a világ olaj és gázszállításának mintegy ötöde haladt ezen a tengeri útvonalon.

Közben a konfliktus földrajzilag is szélesedik. A húszik megerősítették pozícióikat Jemen Vörös-tengerhez kapcsolódó partszakaszán, amire Szaúd-Arábia légicsapásokkal reagált. Ez különösen azért jelent problémát, mert a Hormuzi szoros forgalmának visszaesése miatt a Vörös-tenger és a Bab el-Mandeb szoros felértékelődött a Perzsa-öbölből érkező energiaszállítások szempontjából.

Washington számára közben az is kellemetlen fejlemény, hogy az Egyesült Államok európai és ázsiai szövetségesei közül többen nem követték Trumpot a háborúban. A Reuters szerint több ország elutasította az amerikai elnök segítségkérését, részben azért, mert olyan konfliktusról van szó, amelyet Washington a szövetségeseivel való előzetes egyeztetés nélkül indított el. A háború gazdasági következményei, mindenekelőtt az energiaárak emelkedése, eközben közvetlenül is érintik az amerikai partnereket.

Trump eredeti indoklása szerint azért indítottak támadást Irán ellen, mert az ország nukleáris programja közvetlen fenyegetést jelentett az Egyesült Államokra. A Reuters által megszólaltatott elemzők és szakértők azonban vitatták azt az amerikai állítást, hogy Irán már közvetlenül a nukleáris fegyver kifejlesztése előtt állt volna. Teherán mindvégig azt állította, hogy nukleáris programja békés célokat szolgál.

Trump közben már a háború lezárásának lehetőségéről beszél. Szerdán azt mondta, reméli, hogy a konfliktus a végéhez közeledik, miközben a Reuters szerint az amerikai elnök a Perzsa-öböl menti országok vezetőivel is találkozhat az ENSZ közgyűlésének margóján. A tervezett egyeztetés egyik témája a háború utáni rendezés lehet.

Az ENSZ közgyűlésén ráadásul maga Irán is megjelenhet. A Trump-adminisztráció csütörtökön jelezte, hogy engedélyezi a magas rangú iráni vezetők beutazását New Yorkba, így a Reuters szerint Maszúd Pezeskján iráni elnök és Abbász Arakcsí külügyminiszter is részt vehet a találkozón. Washington ugyanakkor utazási és egyéb korlátozásokat is fenntart velük szemben.

A közgyűlés így szokatlanul feszült háttér előtt kezdődik. A hivatalos program szerint a 81. ülésszak egyik központi témája a nemzetközi bizalom helyreállítása lesz, miközben az iráni háború, az ukrajnai konfliktus, a közel-keleti helyzet és az energiapiaci bizonytalanság egyaránt napirenden lesz.

Trump számára a keddi felszólalás ezért nem egyszerűen újabb külpolitikai szereplés lehet. Egy évvel korábban még azt állította, hogy az Irán elleni amerikai fellépéssel lezárta a konfliktust és elérte a kitűzött célokat. Most egy olyan háborúról kell beszélnie a világ vezetői előtt, amely hét hónappal a kezdete után továbbra is meghatározza a Közel-Kelet biztonsági helyzetét, miközben az olaj és gázszállításokat is egyre komolyabban veszélyezteti.