Figyelmeztetést adott ki a WHO: minden ötödik embert elérhet a pusztító betegség

A WHO adatai alapján élete során minden ötödik embernél kialakul valamilyen daganatos megbetegedés, és a lakosság 92 százaléka személyesen vagy közvetlen családtagján keresztül szembesül a kórral. Dr. Andre Ilbawi, a szervezet onkológiai programjának vezetője rámutatott, hogy a tudományos áttörések mellett az ellátáshoz való hozzáférés hiánya rendkívül súlyos és kézzelfogható problémát jelent. Évente mintegy tízmillióan veszítik életüket a betegség miatt, a túlélési esélyeket pedig drasztikusan meghatározza a betegek földrajzi helyzete. Míg a magas jövedelmű országokban az emlőrák ötéves túlélési aránya meghaladja a 85 százalékot, addig a szegényebb államokban ez a mutató 45 százalék alá zuhan.

A gyermekkori daganatos betegségek túlélési rátája sok alacsony és közepes jövedelmű országban még a 30 százalékot sem éri el, emellett huszonhárom olyan állam van a világon, ahol egyáltalán nem érhető el sugárterápiás kezelés - jelentette a szeretlekmagyarorszag.hu.

A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a világ országainak kétharmadában az alapvető egészségügyi ellátás nem fedezi a daganatos betegségek teljes kezelési költségét. A magas kiadások miatt bizonyos térségekben a betegek akár 90 százaléka is kénytelen félbeszakítani a terápiát. A pénzügyi akadályok mellett a társadalmi megbélyegzés is jelentős gátja a gyógyulásnak. Abigail Simon-Hart nigériai betegjogi aktivista, aki maga is túlélte a mellrákot, elmondta, hogy a diagnózist övező társadalmi előítéletek és félelmek sokszor végzetesek lehetnek. Tapasztalatai szerint sok nő inkább lemond az életmentő műtétről, csak hogy elkerülje a mellek elvesztésével járó megbélyegzést.

A kedvezőtlen statisztikák ellenére a megelőzés terén jelentős sikereket lehetne elérni. Dr. Isabelle Soerjomataram, a Nemzetközi Rákkutatási Hivatal (IARC) rákfelügyeleti osztályának helyettes vezetője hangsúlyozta, hogy tízből négy daganatos megbetegedés megelőzhető lenne. Ezek ugyanis olyan ismert kockázati tényezőkhöz köthetők, mint a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a túlsúly vagy a különböző fertőzések. Bizakodásra ad okot, hogy globálisan csökken a dohányzók aránya, és már rendelkezésre állnak olyan hatékony stratégiák is, amelyekkel teljesen felszámolható lenne például a méhnyakrák.

Ezek a kedvezőtlen globális folyamatok Magyarországot is súlyosan érintik. Az uniós országprofilok alapján a daganatos megbetegedések miatti halálozási arány – különösen a tüdő- és vastagbélrák esetében – nálunk a legmagasabbak között van az Európai Unióban. Bár az utóbbi években több daganattípusnál is javultak a túlélési mutatók, hazánk továbbra is jelentősen elmarad az uniós átlagtól. A helyzet javítása érdekében azonban már történtek előrelépések, például elindult az országos, népességszintű vastagbélrák-szűrési program.

A WHO szakértői jelentésükben arra szólították fel a kormányokat, hogy biztosítsák az onkológiai ellátás teljes körű finanszírozását a megelőzéstől egészen a kezelésekig. Kiemelték továbbá, hogy a nemzetközi közösségnek a betegek utógondozását és mentális támogatását is ugyanolyan prioritásként kell kezelnie, mint magát az aktív gyógyítást.