Vészesen ketyeg az amerikai adósságbomba: ebbe a rejtett csapdába roppanhat bele Trump kormánya

Alapvető fordulat zajlik az amerikai költségvetésben. A Visual Capitalist elemzése szerint a nettó kamatkiadások már megelőzték a védelmi kiadásokat, és a különbség a következő években tovább nőhet.

1996 és 2001 között az amerikai védelmi kiadások átlagosan mintegy 30 százalékkal haladták meg a kamatköltségeket. A csökkenő kamatok és a költségvetési többletek alacsonyan tartották az adósságszolgálat terheit. A 2001. szeptember 11-i támadások után a helyzet megváltozott. A katonai kiadások gyorsan emelkedtek, és 2011-re elérték a 699 milliárd dollárt. Ezzel szemben a kamatköltségek lassabban nőttek, ekkor még csak 230 milliárd dollár körül jártak.

Az alacsony kamatok elfedték a kockázatot

A 2010-es években a kamatszintek tartósan alacsonyak maradtak. Ez lehetővé tette, hogy az államadósság gyorsan növekedjen anélkül, hogy azonnal megjelent volna a költségvetési nyomás. A szövetségi adósság 2010 és 2019 között 9 billió dollárról 16,8 billió dollárra nőtt. A kamatterhek eközben kezelhető szinten maradtak, ami elfedte a hosszabb távú kockázatokat.

A COVID után fordult a helyzet

A járvány utáni időszakban a dinamika megfordult. A hitelfelvétel megugrott, a kamatok emelkedtek, és ez gyorsan növelte az adósságszolgálati költségeket. A nettó kamatkiadások 2025-re közel megháromszorozódtak, elérve a 970 milliárd dollárt. 2026-ban már az 1000 milliárd dollárt is meghaladhatják. Ezzel a kamat lett az egyik leggyorsabban növekvő költségvetési tétel.

A jelenlegi előrejelzések szerint a különbség tovább nő:

• 2036: kamatkiadás ~2,1 billió dollár
• 2036: védelmi kiadás ~1,1 billió dollár

Ez azt jelenti, hogy az Egyesült Államok több mint kétszer annyit költhet adósságszolgálatra, mint védelemre.

A változás azt jelzi, hogy a költségvetés egyre nagyobb része kötött kiadássá válik. A magasabb kamatterhek azért is jelenthetnek problémát, mert

• csökkentik a mozgásteret más területeken,
• szűkítik a beruházások lehetőségét,
• megnehezítik a válságkezelést.

A költségvetés egyre inkább a múltbeli döntések finanszírozására koncentrál, nem a jövőbeli fejlesztésekre.

Elszabaduló infláció?

A kamatkiadások gyors emelkedése mögött több, egymással összefüggő tényező áll. Módos Dániel, a Portfolio elemzője szerint a fordulat a koronavírus utáni gazdasági környezetben gyökerezik.

A világjárvány után a fejlett gazdaságok új pályára kerültek. Az infláció már nem tekinthető tartósan alacsonynak, miközben az állami költekezés is nőtt.

Ez két dolgot hozott magával:

• magasabb költségvetési hiányok
• magasabb és kiszámíthatatlanabb infláció

Ehhez a környezethez magasabb kamatszint társul. Ez közvetlenül növeli az adósság finanszírozási költségét. A hatás jól látható a kötvénypiacon. Egy 2016-ban kibocsátott 10 éves amerikai államkötvény még körülbelül 2 százalékos kamattal futott. Amikor ez lejár, a helyére már 4 százalék feletti hozammal kibocsátott papír kerül. Ez önmagában is jelentős költségnövekedést okoz.

Módos Dániel szerint rövid távon nem az adósság állománya a fő tényező, hanem a kamatszint gyors emelkedése.

A korábban alacsony kamaton kibocsátott államadósság fokozatosan kifut, és egyre nagyobb arányban jelennek meg a magasabb kamatozású új kötvények. Ez az átárazódási folyamat gyorsan emeli a kamatkiadásokat.

Az adósság növekedése inkább hosszabb távon erősíti ezt a hatást. A hitelminősítők többször jelezték a kockázatokat, de a helyzet nem kizárólag az Egyesült Államokra jellemző.

Több fejlett gazdaságban hasonló folyamatok zajlanak. A befektetői megítélés emiatt nem romlott érdemben. Az amerikai állampapírpiac továbbra is meghatározó szerepet tölt be, hiszen a világ legnagyobb és leglikvidebb kötvénypiaca, miközben a hozamok sok esetben magasabbak, mint más fejlett országokban. A dollár globális szerepe is stabil, az amerikai államkötvények pedig kulcsfontosságú fedezeti eszközként működnek számos pénzügyi tranzakcióban. Emiatt nem reális forgatókönyv egy hirtelen, tömeges tőkekivonás.

A magasabb kamatkörnyezet hatásai ugyanakkor nem azonnal jelentkeznek. Ezek inkább lassan épülnek be a gazdaságba, és rövid távon alig érzékelhetők. Hosszabb időtávon viszont tartósan magasabb infláció és fokozatos dollárgyengülés is kialakulhat, amelyek csak évek alatt válnak igazán láthatóvá. Módos Dániel szerint a kamatkiadások emelkedése alapvetően az új kamatkörnyezet következménye. A folyamat már most zajlik, de a teljes hatás csak hosszabb távon rajzolódik ki.

Mondd el, mit gondolsz: segíts formálni a Pénzcentrum jövőjét!

Segíts nekünk még jobbá tenni a Pénzcentrumot! Egy rövid, anonim kérdőívvel szeretnénk jobban megismerni, hogyan használod az oldalt, milyen témák érdekelnek, és miben fejlődhetnénk tovább. A válaszaid alapján finomítjuk tartalmainkat, rovatainkat, sőt akár új szolgáltatásokat is bevezethetünk, hogy még hasznosabbak legyünk a mindennapi pénzügyi döntéseidben. A kitöltés mindössze 10–12 perc, és minden visszajelzés nagy segítség számunkra.