Tömegesen nyitják az adómentes számlákat az élelmes magyarok: az MNB is a második legnagyobb negyedéves ugrást mérte

A tartós befektetési számlák száma az idei első negyedévben jelentős ugrással, a tavalyi év végi 519 ezres szintről 580 ezerre nőtt – derül ki a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb kimutatásából. Ez egyetlen negyedév alatt 12 százalékos bővülést jelent.

A TBSZ egy olyan speciális értékpapírszámla, amely ötéves időtávon teljes adómentességet biztosít a befektetőknek. A számlára kizárólag a nulladik, úgynevezett gyűjtőévben lehet befizetni, ezt követően a számla lezárul befizetések szempontjából, de a rajta lévő megtakarítást szabadon lehet részvényekbe, kötvényekbe, befektetési alapokba vagy akár tőzsdén kereskedett alapokba (ETF-ekbe) fektetni. Három év elteltével már részleges adókedvezmény érhető el, öt év után pedig a hozam teljesen adómentessé válik: sem személyi jövedelemadó, sem szociális hozzájárulási adó nem terheli.

EZ IS ÉRDEKELHET

Ezek a legjobb befektetési lehetőségek 2025 végén: még az adón is legálisan lehet spórolni, bárki beszállhat

A Pénzcentrum megviszgálta a legjobb év végi befektetési lehetőséget.

Újra felpörgött a számlanyitás

A 2025-ös év jelentős állampapír-kifizetései nagy lendületet adtak a TBSZ-piacnak, bár év végére érezhetően lassult a növekedés üteme. 2026 elején azonban ismét kiugró bővülés következett: a jegybank 61 ezres gyarapodást mért, ami a statisztika fennállása óta a második legnagyobb negyedéves ugrás. A dinamika azért is figyelemre méltó, mert az idei első negyedévet már nem kísérték olyan nagyméretű állampapír-kifizetések, mint tavaly. Valószínű, hogy sokan, akik 2025-ben ismerkedtek meg a konstrukcióval, annyira megkedvelték, hogy az új év elején rögtön újabb számlát nyitottak.

A TBSZ-eken kezelt vagyon szintén rekordmagasságba emelkedett: elérte a 8177 milliárd forintot, ami negyedéves alapon 4 százalékos, éves összevetésben pedig 24 százalékos növekedés. A lendületes vagyongyarapodás 2023 második negyedévétől gyorsult fel, amiben meghatározó szerepet játszott, hogy a szociális hozzájárulási adó kamatjövedelmekre történő kiterjesztése óta immár nem 15, hanem 28 százalékos adóterhet lehet elkerülni a befektetések TBSZ-re helyezésével.

Az egy számlára jutó átlagos vagyon ugyanakkor 15,2 millió forintról 14,1 millióra csökkent. Ez elsősorban a nagy számban újonnan nyitott, kezdetben alacsonyabb egyenlegű számlák megjelenésével magyarázható.

A NYESZ-piac is erősödik

A nyugdíj-előtakarékossági számlák esetében is kedvező folyamatok rajzolódnak ki. A NYESZ-ek száma 2026 első negyedévének végére megközelítette a 106 ezret, ami éves szinten 8 százalékos emelkedésnek felel meg. Az idei első három hónapban több mint 2600 új számlát nyitottak, ez a statisztika fennállása óta a harmadik legnagyobb negyedéves gyarapodás.

A NYESZ a TBSZ-hez hasonlóan adómentességet biztosít, ugyanakkor a befizetésekre 20 százalékos állami támogatás is jár személyi jövedelemadó-visszatérítés formájában. Ennek felső határa évi 100 ezer forint, amely évi 500 ezer forintos befizetéssel teljes mértékben kihasználható. A TBSZ-től eltérően a NYESZ-nek nincs gyűjtőéve, a futamidő alatt folyamatosan lehet rá befizetni. Az adómentes kifizetésre a nyugdíjjogosultság megszerzésekor – jellemzően a 65. életév betöltésekor – nyílik lehetőség.

A NYESZ-eken kezelt összvagyon szintén új csúcsot ért el: a negyedév végén 645 milliárd forintot tartottak ilyen számlákon a magyar háztartások, ami éves alapon 10 százalékos növekedés. Egy-egy számlán átlagosan 6,11 millió forint található.

Márciusban megremegtek a piacok

Az MNB adataiból az is kiderül, hogy márciusban a tőkepiaci turbulencia, amelyet Donald Trump Irán elleni fellépése váltott ki, érzékenyen érintette a magyar háztartások befektetéseit. A lakosság kezében lévő részvények összesen 230 milliárd forintot veszítettek értékükből. A 15 milliárd forintnyi nettó részvényvásárlás ellenére a háztartások részvényvagyona 215 milliárd forinttal, 2846 milliárd forintra csökkent.

A befektetési alapokban tartott lakossági vagyon 102 milliárd forinttal esett vissza, 13 760 milliárd forintra. A piaci veszteség 125 milliárd forintot tett ki, amit részben ellensúlyozott a 23 milliárd forintnyi nettó tőkebeáramlás.

Ezzel szemben a lakossági állampapírvagyon márciusban tovább nőtt: piaci értéken számítva 14 067 milliárd forintra emelkedett. Ebből 208 milliárd forint a nettó vásárlásoknak, 8 milliárd forint pedig a hozamoknak köszönhető.

Az államadósság finanszírozási szerkezete márciusban érdemben nem változott. A magyar sajátosságnak számító lakossági állampapír-állomány 25 százalékos részesedéssel bír, ami megegyezik a bankok arányával. A biztosítók és nyugdíjpénztárak 5, a befektetési alapok 7 százalékot képviselnek, míg a legnagyobb szeletet a külföldi befektetők hasítják ki: a forgalomban lévő magyar állampapírok 32 százaléka az ő kezükben van.