Donald Trumpon a világ szeme: még ma véget vethet a kínszenvedésnek, ami a Közel-Keleten folyik

Teherán csütörtökön, Pakisztán közvetítésével juttatta el a 14 pontos tervezetet Washingtonnak. Ez a lépés válasz volt egy korábbi, kilencpontos amerikai javaslatra. Az iráni terv a háború végleges lezárását tűzi ki célul, és 30 napos határidőt szabna a nyitott kérdések rendezésére.

• A javaslat többek között garanciákat követel a jövőbeli támadások ellen, valamint előírná az amerikai erők kivonását a térségből.
• Követeli továbbá a befagyasztott, több milliárd dollár értékű iráni vagyoneszközök felszabadítását, a szankciók feloldását és a háborús kártérítés megfizetését.
• Emellett egy új mechanizmust hozna létre a Hormuzi-szoros hajóforgalmának szabályozására.
• Irán mindemellett ragaszkodik ahhoz, hogy az Atomsorompó-szerződés (NPT) aláírójaként továbbra is joga van az urándúsításhoz.

Donald Trump szombaton Floridában megerősítette, hogy tájékoztatást kapott az iráni javaslat koncepciójáról. Az amerikai elnök ugyanakkor figyelmeztette Teheránt, hogy az Egyesült Államok folytathatja a támadásokat, ha Irán, ahogy ő fogalmazott, "rosszul viselkedik".

Trump később a Truth Social közösségi platformon közzétett bejegyzésében nehezen elképzelhetőnek nevezte a javaslat elfogadását. Kijelentette, hogy Irán még nem fizetett elég nagy árat az elmúlt 47 év tetteiért. Paul Musgrave, a Georgetown Egyetem docense szerint Trump úgy utasította el az iráni javaslatot, hogy azt érdemben el sem olvasta.

Szakértők szerint a két fél álláspontja a legfontosabb kérdésekben még mindig távol áll egymástól. Trump ragaszkodik ahhoz, hogy Irán mondjon le nukleáris képességeiről. Ez a feltétel az amerikai elnök számára "vörös vonalat" jelent, miközben Teherán nem hajlandó feladni az urándúsításhoz való jogát. Kenneth Katzman, a Soufan Center kutatója szerint ugyanakkor a nukleáris kérdésben a nézeteltérés már nem áthidalhatatlan. A valódi akadályt az iráni oldal mély bizalmatlansága jelenti, amelyet az amerikai tengeri blokád fenntartása csak tovább súlyosbít.

A tűzszünet április 8-i életbe lépése óta a Hormuzi-szoros továbbra is zárva tart, mivel Irán tengeri aknákat telepített a térségbe. Válaszul az Egyesült Államok április 13-án elrendelte az összes iráni kikötő blokádját, ami tovább növelte az energiaárakat a globális piacokon.

A Brent nyersolaj hordónkénti ára pénteken már 111,29 dolláron állt, szemben a háború előtti nagyjából 65 dolláros szinttel. Trump egy floridai rendezvényen a blokádot "nagyon jövedelmező üzletnek" nevezte. Ezt a kijelentést a teheráni külügyminisztérium a "kalózkodás beismeréseként" bélyegezte meg.

Trita Parsi, a Quincy Institute szakértője szerint az amerikai blokád kontraproduktívnak bizonyult. Az olajárak a tűzszünet alatt magasabbak, mint a háború idején voltak. A tengeri zárlat ráadásul inkább a diplomáciai előrehaladást akadályozza, semmint hogy további engedményekre kényszerítené Iránt. Parsi úgy véli, Trump a legerősebb tárgyalási pozícióban a tűzszüneti megállapodás megkötésekor volt.

Ekkor a háborús nyomás már enyhült, miközben Irán még nem kapott szankciós könnyítéseket, de ezt a stratégiai előnyt a blokáddal az amerikai elnök eljátszotta. Mindeközben Washington egy Maritime Freedom Construct nevű nemzetközi haditengerészeti koalíció felállítását mérlegeli a szoros hajóforgalmának helyreállítása érdekében.

Címlapkép: Official White House Photo by Daniel Torok