Még több pénzt kérne az Európai Parlament a tagállamoktól: új vita indul az uniós költségvetés körül

Az Európai Parlament a héten hivatalosan is elfogadta a Költségvetési Bizottság javaslatát. A jövőbeli tárgyalások során így az lesz a mandátumuk, hogy a tagállamoktól a büdzsé szinte minden területére kiterjedő, 10 százalékos emelést kérjenek. Folyó áron ez a hétéves ciklus alatt 197,3 milliárd eurós többletet jelent. Ez az összeg az EU bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) nagyjából 0,13 százalékának felel meg.

A tárgyalási pozíciók egyre élesebben körvonalazódnak. A vita ugyanis egyszerre szól a pénzről, a hatáskörökről és az unió jövőbeli politikai súlypontjairól. A parlamenti javaslat értelmében gyakorlatilag 210 milliárd eurót kötnének le olyan hagyományos szakpolitikákra, amelyek nem feltétlenül szolgálják a közösség új, legfontosabb célkitűzéseit. Ezek a célok elsősorban a versenyképesség és a védelem érdemi megerősítését jelentik. A képviselők által kért forrásfelosztás arányaiban lényegében a struktúraváltás előtti állapotokat hozná vissza.

Ettől függetlenül a tagállami kormányok az Európai Bizottsággal megegyezhetnek egy eltérő, az új kihívásokra jobban fókuszáló elosztásban is. Erre akkor kerülhet sor, ha úgy ítélik meg, hogy a versenyképesség vagy éppen az élelmiszer-biztonság indokolttá teszi a nagyobb arányú ráfordítást. Mivel a közös uniós kassza mintegy 70 százalékát a tagországok közvetlen befizetései adják, a 2028 és 2034 közötti költségvetés végleges formája leginkább az ő döntésükön múlik.

A 27 tagállam közötti konszenzus megteremtése azonban most sem ígérkezik könnyű feladatnak. Ebben az átalakuló rendszerben Magyarország számára is komoly lehetőségek nyílhatnak. Egyelőre viszont kérdéses, hogy a magyar kormány a nagyobb mozgástérrel járó reformokat fogja-e támogatni, vagy inkább ragaszkodik a politikailag kevésbé kockázatos, előre allokált források megszokott rendszeréhez.