Közeleg a feketeleves Magyarországon? Brutális áremelkedés tehet tönkre mindent a közeljövőben

A javuló inflációs környezet, az enyhülő kamatszint és a stabilabb energiaárak segítették a cégeket, de ez nem hozott egységes fordulatot. Az egyes országok között jelentős eltérések látszanak. Lengyelországban közel 18 százalékkal nőtt a fizetésképtelenségi eljárások száma, ami a legnagyobb emelkedés a régióban. A növekedést főként az átszervezési eljárások gyakoribb alkalmazása hajtotta.

Emelkedést mértek Szlovéniában, Szerbiában, Csehországban és Romániában is. Ezekben az országokban a szigorúbb költségvetési politika, a gyengébb külső kereslet és a romló fizetési fegyelem rontotta a helyzetet.

Magyarország ezzel szemben kedvezőbb képet mutat. A fizetésképtelenségi eljárások száma 6,6 százalékkal csökkent, ami a korábbi évek kiugró értékei után inkább normalizálódásnak tekinthető. Hasonló csökkenés látszik több országban is, például Horvátországban, Szlovákiában vagy Litvániában.

A régióban az ágazati mintázat egységesebb. A legnagyobb kockázat három területen koncentrálódik:

• építőipar
• feldolgozóipar
• szállítmányozás

Ezek az ágazatok érzékenyen reagálnak a finanszírozási feltételek változására és a külső kereslet ingadozására. A kisebb cégek különösen sérülékenyek. A korábbi költségsokkok hatása még nem tűnt el, miközben az árazási mozgástér sok esetben korlátozott.

2026-ban újra romolhat a helyzet

A Coface szerint a jelenlegi stabilizáció nem marad tartós. 2026-ban ismét nőhet a fizetésképtelenségi kockázat. A legnagyobb veszélyt az energiapiac jelenti. Az olaj és a gáz drágulása már most növeli a vállalatok költségeit, ami szűkíti a profitmarzsokat.

A cégek egy része kénytelen lenyelni a költségnövekedést, mások továbbhárítják azt. Mindkét megoldás kockázatos egy gyenge keresleti környezetben. A régió különösen kitett, mivel nettó energiaimportőr. A kockázatok nemcsak belülről érkeznek. Németországban emelkedik a fizetésképtelenségi esetek száma, ami a beszállítói láncokon keresztül közvetlen hatással lehet a régió cégeire.

A kilátásokat javíthatják az uniós források és a külső kereslet élénkülése 2026 második felében. A Coface szerint ezek segíthetnek, de nem ellensúlyozzák teljesen a kockázatokat.

Magyarország előtt fordulópont áll

A magyar gazdaság új szakaszba léphet a választások után. A befektetői megítélés és az EU-val való kapcsolat alakulása kulcsfontosságú lesz. Rövid távon akár 17–18 milliárd eurónyi uniós forrás érkezhet, ami a GDP közel 9,5 százalékának felel meg. Középtávon ez az összeg 35 milliárd euró közelébe is emelkedhet.

Ez jelentős mozgásteret adhat a gazdaságnak, de a vállalati kockázatok csökkenése attól függ, mennyire sikerül stabil pályára állítani a növekedést.