Kiszivárgott egy titkos dokumentum: bosszúra készül Donald Trump a hátat fordító szövetségesek ellen

A magas rangú védelmi tisztségviselők között keringő dokumentum komoly frusztrációról árulkodik. Az amerikai vezetést az háborította fel, hogy több ország megtagadta vagy csak vonakodva biztosította a légtér- és támaszponthasználati jogokat. Washington ezeket a hozzájárulásokat a NATO-n belüli alapvető elvárásnak tekintette a hadműveletekhez. A felvázolt tervek szerint a vonakodó államokat megfosztanák a katonai szövetségen belüli kulcspozícióiktól.

Donald Trump elnök korábban élesen bírálta az európai partnereket, amiért nem segítettek a nemzetközi hajóforgalom elől elzárt Hormuzi-szoros felszabadításában. Egy interjúban még az amerikai kilépés lehetőségét is felvetette a katonai szövetségből. A Pentagon belső irata ugyanakkor nem javasol ilyen drasztikus lépést, és az európai támaszpontok bezárását sem szorgalmazza.

Spanyolország különösen kényes pont Washington számára. A madridi vezetés ugyanis nem engedélyezte a területén lévő amerikai támaszpontok és a spanyol légtér használatát az Irán elleni csapásmérésekhez. A dokumentum szerzői szerint a spanyol NATO-tagság felfüggesztése katonailag ugyan nem okozna komoly fennakadást, a lépés szimbolikus üzenete azonban hatalmas lenne.

Hasonlóan feszült a viszony Nagy-Britanniával is. A londoni kormány kezdetben megtagadta, hogy az amerikai erők brit támaszpontokról indítsanak támadó hadműveleteket, és csak később engedélyezte a tisztán védelmi célú akciókat. Erre válaszul az Egyesült Államok újragondolhatja a Falkland-szigetek feletti brit szuverenitás támogatását. Ez a lépés egyértelmű diplomáciai nyomásgyakorlást jelentene, amely egyben kedvezne Javier Milei argentin elnöknek, Trump szoros szövetségesének is. Eközben Franciaország és több más tagállam is elzárkózott a tengeri blokádhoz való csatlakozástól. Ezzel el akarták kerülni a nyílt háborúba való belesodródást, és jelezték, hogy csak egy tűzszünet után segítenének a Hormuzi-szoros biztosításában.

Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter a helyzettel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy az iráni konfliktus rávilágított a szövetségesi viszonyok valós állapotára. Emlékeztetett arra, hogy bár Irán nagy hatótávolságú rakétái nem az Egyesült Államokat, hanem Európát fenyegetik, Washington mégis magára maradt a fellépésben. A Pentagon vezetője hangsúlyozta: nincs sok értelme egy olyan szövetségnek, amelynek tagjai nem hajlandók kiállni az Egyesült Államok mellett a kritikus pillanatokban.