Nagy lépésre készül a nemzetközi koalíció: így nyitnák meg újra a Hormuzi-szorost

Az európai vezetők azóta lépéskényszerben vannak, hogy az Egyesült Államok és Izrael február 28-án légicsapásokat mért Iránra. Erre válaszul Teherán lezárta a létfontosságú tengeri átjárót. A szoros blokádja súlyos gazdasági következményekkel jár, különösen Európa számára. Ezt a zárlatot előbb Irán vezette be, majd az Egyesült Államok is fenntartotta. A világ kőolajforgalmának mintegy 20 százaléka halad át ezen az Irán és Omán között húzódó vízi úton.

A koalíció vezetői hangsúlyozzák, hogy a misszió mandátuma "szigorúan védelmi jellegű" lesz. Nem kívánnak ugyanis költséges fegyveres konfliktusba bonyolódni. Hollandia már fregattokat és katonai személyzetet küldött a térségbe. "A cél az, hogy túllépjünk a tervezési fázison, és hajókat helyezzünk készenlétbe a régióban. Így a konfliktus enyhülésekor azonnal cselekedhetünk" - nyilatkozta egy NATO-forrás az Euronewsnak.

A pénteki találkozó hibrid formában zajlik. A legtöbb ország online csatlakozik, de Keir Starmer brit miniszterelnök és Friedrich Merz német kancellár személyesen is részt vesz Emmanuel Macron francia elnök mellett az Élysée-palotában. Merz csütörtökön leszögezte, hogy Németország csak egy "legalább ideiglenes tűzszünet" megkötése után vehet részt a misszióban. Ehhez emellett a berlini kormány és a parlament jóváhagyása is szükséges.

A NATO-tagállamok kezdetben azzal érveltek, hogy a háború nem az ő felelősségük, mivel nem egyeztettek velük előzetesen. Donald Trump amerikai elnök azonban ultimátumot adott a szövetségeseknek, miszerint "napokon belül" álljanak elő egy tervvel. Trump a múlt héten, Mark Rutte NATO-főtitkár washingtoni látogatása során fejtette ki álláspontját. "Trump valódi frusztrációjának adott hangot, és egyértelművé tette, hogy lépnünk kell" - közölte a NATO-forrás.

Irán közben saját olajszállítmányait továbbra is átengedi a szoroson. Emellett bizonyos szövetségesei, például Kína és Törökország számára is nyitva tartja az átjárót. Trump hétfőn amerikai tengeri blokádot rendelt el az iráni kikötőkbe érkező és onnan induló forgalomra. Ezzel Teherán szövetségeseit a blokád feloldására kívánja ösztönözni, továbbá meg akarja akadályozni, hogy Irán hasznot húzzon az olajexportjából. A jelenlegi tűzszünet meghosszabbításáról közvetett tárgyalások folynak. A Fehér Ház szerint jók az esélyei egy megállapodásnak még az április 22-i határidő lejárta előtt.

A misszió pontos mandátuma egyelőre tisztázatlan. Egy hivatalos NATO-szerepvállalás azonban nem valószínű, mivel a koalíció ragaszkodik ahhoz, hogy a műveletben az Egyesült Államok mint konfliktusban álló fél ne vegyen részt. Egy esetleges ENSZ-mandátum és az uniós Aspides misszió kiterjesztése egyaránt felmerült. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának jóváhagyása ugyanakkor nehezen lenne elérhető. Szakértők szerint a vállalkozás komoly kockázatokat rejt. "Mindig fennáll a veszélye, hogy egy szélesebb konfliktusba sodródunk" - figyelmeztetett Ed Arnold, a RUSI európai biztonsági kutatója.