Mikroszkóp alatt a Tisza-párt külügyi programja: ilyen fordulatot vehet az ország külpolitikája Magyar Péter vezetésével

A Portfolio.hu megvizsgálta a „Működő és Emberséges Magyarország Alapjai” című programot, amelyben a Tisza Párt számos vállalást tett, többek között az ország külpolitikájára vonatkozóan.

Magyar Péter többször egyértelművé tette, hogy Magyarország helye a Nyugaton van. Ezzel megerősítette az ország EU- és NATO-elköteleződését. A tervek szerint a miniszterelnök első hivatalos útjai Varsóba, Bécsbe és Brüsszelbe vezetnek majd. A külpolitika fókusza a globális ambíciókról a regionális kapcsolatokra helyeződik át. Különösen a visegrádi együttműködés újjáélesztése és a szomszédságpolitika rendezése válik fontossá.

Bár az új kormányzat hozzáállása alapvetően Európa-párti, vitás kérdések továbbra is felmerülhetnek Brüsszellel, például a migráció megítélésében. A szomszédok közül Szerbiával a stabil, megegyezésen alapuló viszony fenntartása a cél. Déli szomszédunk ugyanis a Török Áramlat gázvezeték miatt kulcsfontosságú hazánk energiaellátásában.

Kiemelt figyelem hárul Ukrajnára és Oroszországra is. Kijev esetében az új kormány nem támogatja a gyorsított uniós csatlakozást, de az ország hosszú távú integrációját nem zárja ki. A korábbi brüsszeli feszültségek elkerülése és a kapcsolatok konszolidálása érdekében várhatóan nem gördítenek akadályt az Ukrajnának szánt uniós makroszintű pénzügyi támogatási csomagok elé.

Ezzel párhuzamosan a Moszkvával ápolt viszony jelentősen lehűlhet. Az eddigi szoros politikai kapcsolatokat egy tisztán szakpolitikai megközelítés váltja fel. A legfőbb cél az egyoldalú orosz energiafüggőség csökkentése, a beszerzési források diverzifikálása és a korábbi szerződések felülvizsgálata.

Az Egyesült Államokkal ápolt viszonyban szintén új fejezet nyílhat. Bár a republikánus amerikai vezetés a kampány során a korábbi magyar kormánypártot támogatta, Washington vélhetően kevesebb figyelmet fordít majd hazánkra.

Ennek oka az Egyesült Államok saját bel- és külpolitikai kihívásaiban keresendő, mint például a közel-keleti konfliktusok vagy a kínai kapcsolatok kezelése. Ez a helyzet nagyobb mozgásteret biztosít az új kormánynak, amely kompromisszumos, pragmatikus együttműködésre törekszik a tengerentúli nagyhatalommal.

Kína esetében nem a geopolitikai szembenállás dominál majd az új külpolitikában. Ehelyett a hazai, sokszor problémásnak és környezetszennyezőnek ítélt akkumulátorgyárak szigorúbb ellenőrzése kerül előtérbe. A cél a gazdasági kapcsolatok súrlódásmentes fenntartása, de a beruházások eddigi feltételeinek átdolgozásával. A korábban hangsúlyos keleti nyitás politikája jelentősen veszít a súlyából.

A boszniai szerb vezetéssel ápolt kapcsolatok várhatóan marginalizálódnak, és a globális Dél is lekerül a prioritási listáról. Összességében az új vezetés a nagyhatalmi helyezkedés helyett egy nyugatorientált, a térségi stabilitásra koncentráló külpolitikát valósít meg.

Fotó: MTI/Illyés Tibor