Donald Trump szerint az Egyesült Államok és Irán között biztató tárgyalások zajlanak, amelyek akár a konfliktus rendezéséhez is vezethetnek.
Nem tervezi a lemondását Miguel Díaz-Canel kubai elnök, erről egy amerikai televíziónak adott interjúban beszélt.
Az NBC-nek adott, vasárnap teljes egészében adásba kerülő beszélgetésből egy rövid részletet már nyilvánosságra hoztak. Ebben az újságíró azt kérdezte az elnöktől, hajlandó lenne-e távozni a posztjáról, ha ezzel segíthetné Kuba helyzetét.
Díaz-Canel erre úgy reagált, hogy Kuba szuverén állam, és vezetőit nem külső szereplők választják meg. Hangsúlyozta, hogy nem személyes ambícióból lett elnök, hanem azért, mert a kubaiak megbízták ezzel a feladattal. Hozzátette, ha a lakosság úgy ítéli meg, hogy nem alkalmas a tisztségére, akkor nem maradhat a helyén.
Az interjúban élesen bírálta az Egyesült Államokat is. Szerinte Washington ellenséges politikát folytat Kubával szemben, és nincs erkölcsi alapja követeléseket megfogalmazni a szigetországgal szemben. Közben a két ország között továbbra is feszült a viszony, bár a felek tárgyalásokat helyeztek kilátásba. A részletekről egyelőre nem közöltek információkat.
A kubai vezetés az amerikai szankciókat és az energiaembargót okolja az ország gazdasági nehézségeiért. Az üzemanyaghiány egyre több területen okoz problémát, érinti az egészségügyet, a közlekedést és a termelést is, miközben gyakoriak az áramkimaradások.
Példátlan geopolitikai mérföldkőhöz érkeztünk: ezen a ponton ér össze az iráni és az ukrajnai háború
Ez a tengeri útvonal a Moszkva és Teherán közötti, egyre szorosabb katonai együttműködés fő ütőerévé vált.
Olyan csapás érte Kijevet, amire senki sem számított: amerikaiakhoz köthető hadiüzem is megsemmisült
Csoportos csapást mért az orosz hadsereg kijevi hadiüzemekre, valamint a csornomorszki kikötő katonai infrastruktúrájára







