Kíméletlen ítéletet mondtak a befektetők Magyarországról: kiderült, mekkora valójában a baj itthon

A befektetők folyamatosan mérlegelik, mely országokba érdemes pénzt vinni, és melyeket érdemes inkább elkerülni. Ebben kulcsszerepe van az úgynevezett kockázati prémiumnak, amely azt mutatja meg, mekkora extra hozamot várnak el egy adott piac kockázataiért cserébe. Minél magasabb ez az érték, annál bizonytalanabbnak tartják az adott ország gazdasági és politikai környezetét.

Egy friss, 2026-os rangsor most világosan megmutatja, hol a legnagyobb a kockázat globálisan, és mennyire szétnyílt a világ: miközben néhány stabil gazdaság még mindig alacsony kockázattal működik, több országban már extrém szintre emelkedett a befektetői elvárás. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy miközben a legstabilabb gazdaságokban 4-5 százalék körül alakul a kockázati prémium, addig a lista másik végén már 30 százalék feletti értékeket látni. 

A globális piacok kockázati szempontból tehát látványosan kettészakadtak.

Ezek ma a világ legkockázatosabb országai

A rangsor élén négy ország áll, amelyeknél a befektetők ugyanazt az extrém kockázati szintet árazzák: Fehéroroszország, Libanon, Szudán és Venezuela, mindegyiknél 30,9 százalékos prémium mellett.

Fontos megjegyezni, hogy ezekben az országokban nem egyetlen tényező emeli a kockázatot, hanem több egymásra rakódó probléma. Fehéroroszországban leginkább a politikai elnyomás, Libanonban az állami működés összeomlása, Szudánban egy rendkívül véres polgárháború, Venezuelában pedig a gazdasági leépülés és az olajszektor problémái határozzák meg a környezetet. A befektetői logika pedig rendkívül egyszerű:

csak akkor éri meg belépni ezekre a piacokra, ha a várható hozam is kiugró.

A bizonytalanság második vonala

Bár ez a négy ország kiemelkedik a bizonytalanságok terén, nem csak ez a négy állam számít magas kockázatúnak. Egy szélesebb csoportban például Ukrajna, Szíria vagy Jemen esetében a kockázati prémium közel 20 százalék körül alakul.

Ezeken a helyeken a közös nevező a tartós bizonytalanság: fegyveres konfliktusok, geopolitikai feszültségek, vagy olyan gazdasági környezet, ahol nehezen kiszámítható a működés.

Magyarország a középmezőnyben

A friss adatok szerint Magyarország részvénypiaci kockázati prémiuma 6,7 százalék, ami egyértelműen a globális középmezőnybe sorolja az országot. Ez azt jelenti, hogy a befektetők bár érzékelnek kockázatot a magyar piacon, és ezt be is árazzák, de messze nem tekintik problémás vagy elkerülendő gazdaságnak.

EZ IS ÉRDEKELHET

Óriási fordulat előtt a magyar gazdaság: kiderült, mi jöhet a következő években - erre kell most felkészülni

Miközben a feltörekvő gazdaságok vezetik a globális rangsort az egy főre jutó GDP növekedésében, Magyarország is kifejezetten erős pozícióból várhatja az évtized végét.

Hazánk összességében olyan országokkal került egy csoportba, mint: Olaszország, Indonézia, Mexikó, vagy a Fülöp-szigetek. Az első ránézésre is látszik, hogy ez a mezőny igen vegyes, azonban abban minden ország gazdasága hasonló, hogy valamilyen strukturális kockázatot hordoz magában.

• Olaszország esetében ez az államadósság és a lassabb növekedés problémás,
• Mexikónál a biztonsági és politikai kockázatok jelentősek,
• Indonéziánál és a Fülöp-szigeteknél pedig a feltörekvő piaci sajátosságok keretezik a jelent.

Magyarország pedig inkább egyfajta „átmeneti” kategóriát képvisel - egyfelől fejlett EU-tagállam vagyunk, de a befektetők szemében nem ugyanazon a stabilitási szinten mozgunk, mint a nyugat-európai vagy észak-európai országok. Ennek egyik fő oka pedig a kiszámíthatlanság.

A szűk elit

A skála másik végén jóval kisebb a mezőny. Olyan országok, mint Kanada, Németország, Svájc vagy Szingapúr 4,2 százalék körüli kockázati prémiumon állnak, vagyis a befektetők ezekben a gazdaságokban látják a legnagyobb stabilitást.

Ami igazán beszédes, hogy globálisan mindössze 19 ország tartozik az 5% alatti kategóriába. Vagyis a „biztonságos” piacok köre meglehetősen szűk.

Az USA sem kivétel

Érdekes módon még az Egyesült Államok sem a lista legalján szerepel. A kockázati prémium itt 4,5 százalék, ami ugyan továbbra is alacsony, de magasabb több fejlett gazdaságénál. Ebben szerepet játszhat a politikai megosztottság, a piaci volatilitás, illetve az a bizonytalanság, ami az utóbbi időszakban a gazdaság körül kialakult.

Európán belül is látszanak a törésvonalak

Az adatok azt is megmutatják, hogy Európa sem egységes ebből a szempontból. A déli országok (amelyek a 2009-es adósságválság idején komoly visszaesést szenvedtek el) ma is magasabb kockázati szinten állnak.

Spanyolország és Portugália 5,8 százalékon, Olaszország 6,7 százalékon, Görögország pedig 7,1 százalékon áll, ami jól mutatja, hogy még az EU-n belül is jelentős különbségek vannak.

Nem minden befektető játszik ugyanabban a ligában

Bár sokaknak úgy tűnhet, de egyes országok magas kockázata nemcsak elméleti kérdés. A nagy intézményi befektetők (például nyugdíjalapok) jellemzően nem is vállalhatnak nagy bizonytalanságot, így a magas kockázatú piacok sokszor kimaradnak a portfóliókból.

A kockázatosabb országokba inkább speciális befektetők vagy diverzifikált alapokon keresztül érkezik tőke, ahol a kockázat megosztható.