Szabályosan megrohanták a magyarok a mozipénztárakat: ezeket a filmeket akarja most látni mindenki

A magyar film az elmúlt években látványosan új lendületet kapott. Egyre több hazai alkotás talál utat a közönséghez, miközben a nemzetközi jelenlét is erősödik. A mozik, a televízió és a streaming világában egyszerre látszik egyfajta nyitás és visszatalálás: új formák jelennek meg, de a történetek gyakran nagyon is ismerősek.

Érdeklődésünkre a Nemzeti Filmintézet arra hívta fel a figyelmet, hogy a 2025-ös adatok szerint rekordévet tud maga mögött a magyar filmipar. Mint elmondták, az NFI támogatásával készült produkciók 2 milliárd forintot meghaladó bevételt és több mint 1 millió mozinézőt értek el itthon, csak a mozikban, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy majdhogynem havonta dőltek meg a korábbi nézettségi csúcsok.

A tavalyi év különlegessége volt az is, hogy a tévés nézettségi versenyt is egy hazai alkotás, a Hunyadi nyerte. Az európai összefogással készült sorozat epizódonkénti, átlagosan 800 ezer nézőjével tévétörténetet írt.

– mondták el a filmipari vállalatnál, majd hozzátették: emellett a streaming toplistákon is többször találkozhattak új magyar filmekkel a felhasználók. A trend azt mutatja, hogy a közönség visszatért a magyar történetekhez. A Hunyadi az online keresések összesítésénél többször is az élen járt, azaz bekerült a köztudatba, beszédtéma lett, erre régóta nem volt példa az NFI szerint.

A legnézettebb filmek és közönségkedvencek

A 2024 végén bemutatott Hogyan tudnék élni nélküled? című romantikus vígjáték hazai mozinézettsége összességében (2024-es és 2025-ös adatok) meghaladta az egymilliót, amire az 1986-os Szerelem első vérig óta nem volt példa. A határon túli vetítéseken Erdélyben, a Felvidéken és a Vajdaságban további 200 ezer néző látta. Érdekesség, hogy mindkettőben Demjén dalok csendülnek fel.

„A Véletlenül írtam egy könyvet a rendszerváltás óta a legsikeresebb magyar ifjúsági film lett több mint 160 ezer itthoni mozinézőjével.” – sorolták az adatokat a Pénzcentrum kérdésére.

Nemzetközi terjeszkedés és piaci jelenlét

A 'Hunyadi' több mint 10 országban indult már el hódító útjára: Szlovákiától Izraelig, Németországtól Kanadáig és Ausztráliáig sikerrel mutatkozott be a tévécsatornákon, a streaming-platformokon és fesztiválokon is, az értékesítés pedig folytatódik.

Az NFI szerint a sorozat sikerének kulcsa a nemzetközi szereplőgárda, és nem kevésbé az, hogy már a forgatást megelőzően a sorozat mellé állt a Beta, mely olyan nagy sikerek értékesítésével van jelen a nemzetközi piacon, mint a Babylon Berlin, a Borgiák vagy a Sissi.

Az új és klasszikus magyar filmek hazai és nemzetközi sikerét a Nemzeti Filmintézet belföldi és külföldi filmjog értékesítéséből származó bevétel is jól mutatja: ez 2025-ben meghaladta az 1 milliárd forintot.

Fesztiválok és nemzetközi elismerések

Mint elmondták, a 'Véletlenül írtam egy könyvet' című alkotás nagy sikert futott a fesztiválválogatóknál és a közönség körében is szerte a világon, sőt, számos országra megvették forgalmazásra is. Érdemes megemlíteni azt is, hogy Enyedi Ildikó és Nemes László tavaly egyszerre kapott meghívást a velencei fesztivál versenyprogramjába legújabb filmjeivel, az Árvával és Csendes baráttal.

Évtizedek óta nem volt példa arra sem, hogy két magyar rendező filmje is ott legyen a világ egyik legnagyobb presztízsű versenyprogramjában.

Kiemelték, hogy mindkét alkotás a Nemzeti Filmintézet támogatásával készült nemzetközi koprodukcióban. A 2020-ban indított új koprodukció-stratégia sikerét mutatja, hogy a koprodukciók ma már meghatározó szerepet töltenek be filmiparunkban.

Mérföldkőnek tekintik azt is, hogy az NFI közel 40 nemzetközi együttműködést támogatott – köztük az első vietnámi, marokkói, bhutáni és mongol koprodukciókat is –, amelyek új színekkel gazdagítják a hagyományos közép- és nyugat-európai partnerségek sorát.

Mesterséges intelligencia a filmgyártásban

„A mesterséges intelligencia használata már a 2000-es években elkezdett terjedni, lassan pedig nemcsak programozók, hanem technikai képzettséggel nem rendelkezők számára is elérhető lett. Mára a térnyerése nagyban befolyásolja a kreatív ipart, és ezen belül a filmgyártást is. A vezető stúdiók azonban továbbra is óvatosan alkalmazzák az új technológiát” – mondták el a Filmintézetnél, valamint azt is elárulták, hogy jelenleg a tartalomgyártásban a költségvetésük legfeljebb 3 százalékát fordítják erre a célra.

Az AI-szolgáltatók abban érdekeltek, hogy termékeik fejlesztéséhez felhasználhassák a filmstúdiók anyagait. A konfliktust az okozza, hogy utóbbiak a filmjeikből élnek, így azokat egyáltalán nem, vagy csak rendkívül drágán adnák át, ami pedig jelentősen megemelné az AI-cégek költségeit.

– magyarázták.

A stúdiók viszont abban bízhatnak, hogy közösen lassíthatják az üzleti pozíciójukat veszélyeztető fejlesztéseket. A filmvállalatoknak – különösen az Egyesült Államokban – olyan szakmai szervezetekkel is együtt kell működniük, amelyek elutasítóan viszonyulnak a mesterséges intelligenciához. Mivel hazánk Európa egyik legkeresettebb nemzetközi tartalomgyártó központja, a legmodernebb technikák megérkeznek szinte egyidőben a tengerentúli felbukkanásukkal.

A Nemzeti Filmintézet szakmai képzésekkel segíti elő az új trendek megismertetését, mielőbbi beépülését. Kiemelték, hogy a vállalat már 2024-ben is rendezett AI tematikájú Fast Forward Programot a hazai filmeseknek.

Mit hoz még 2026 a magyar mozikban?

• November 12-én érkezik a 'Hogyan tudnék élni nélküled? 2', az elmúlt 40 év legnézettebb zenés romantikus vígjátékának folytatása.
• Szintén novemberi bemutató lesz a Dobó Kata rendezésében készülő 'Még egy kívánság' című vígjáték a Hunyadi sorozattal berobbant Hermányi Mariann és Kádár L. Gellért főszereplésével.
• Utómunkánál tart Szentgyörgyi Bálint rendező mozifilmje, az 'Egyke'
• és Vidnyánszky Attila Móricz feldolgozása 'Úri muri, megazisten!' címmel.

Kiemelték, hogy a nagyköltségvetésű filmek mellett több elsőfilmes is az utómunkánál tart, a tervek szerint idén érkezik a mozikba a Blue Heron, a Mommy Blue, a Zajkapitány, az Ellentétes alapállás és kisebbségi magyar részvételű koprodukciók is.

Versenyképesség a régióban

Köztudott, hogy Magyarország és Budapest a külföldi szuperprodukciók mekkája, hiszen évről-évre rengeteg hollywood-i filmet forgatnak le országunkban. Ugyanakkor a verseny nagy, a trendek pedig gyorsan változhatnak, emiatt arra is rákérdeztünk a Filmintézetnél, hogy mennyire váltak új szereplők a Magyarország nyújtotta filmipari ökoszosztéma konkurenciájává.

Mint elmondták,

Magyarország rendületlenül vonzó célpont a nemzetközi forgatások számára.

Elmondható tehát, hogy a magyar filmipar kormányzati stratégiai ágazatként nemzetgazdasági tényező, hiszen filmiparunk volumene az elmúlt 5 évben ötszörösére nőtt, az eddig rekord 2023-ban volt, csaknem 400 mrd forint filmipari költéssel. A nagyszámú külföldi produkció magyarországi költése jelentős devizabevételt hoz, ezért az államnak is kiváló üzlet - ecsetelték a cégnél.

Tehetséges és jól képzett filmeseink, 30 %-os adókedvezmény és erős háttér-infrastruktúra vonzza a külföldi produkciókat. 2030 végéig biztosított a 20 éve sikeresen működő filmszakmai adókedvezményen alapuló közvetett támogatás. Az Európai Bizottság 2024-ben hagyta jóvá az újabb hatéves programot.

Az elmúlt években megvalósult stúdiófejlesztések, köztük a fóti NFI Stúdió kiemelt állami beruházásként, 22%-kal növelték meg a hazai kapacitást. Ez azt is jelenti, hogy több nagy produkciót párhuzamosan is lehet forgatni hazánkban.

A számok és a sikertörténetek mögött egy átalakuló, egyre tudatosabban építkező iparág képe rajzolódik ki. A következő évek kulcskérdése az lesz, hogy ez a lendület mennyire bizonyul tartósnak: képes lesz-e a magyar film egyszerre kiszolgálni a hazai közönséget, miközben nemzetközi szinten is versenyképes marad. Az eddigi eredmények alapján azonban úgy tűnik, hogy a magyar történetek előtt most valóban szélesebb tér nyílik, mint az elmúlt évtizedekben bármikor.