Hidegzuhany a magyar boltokban: eddig tartott az öröm, újabb kemény drágulási hullám közeleg

Februárban meglepően kedvezően, 1,4 százalékon alakult a hazai infláció. Ez jórészt a bázishatásnak és a szokásosnál visszafogottabb év eleji átárazásoknak volt köszönhető. A szakértői várakozások szerint azonban ez jelentette a mélypontot. Márciusban a bázishatás már kevésbé húzta lefelé a mutatót, a közel-keleti háború kirobbanása pedig gyorsan átírta a gazdasági kilátásokat. A piacokon kialakult kockázatkerülés, valamint az olaj és a földgáz világpiaci árának megugrása globálisan és idehaza is fokozta az inflációs nyomást.

A nemzetközi folyamatok leggyorsabban az üzemanyagok piacán éreztetik a hatásukat. Ezt a drágulást egyelőre fékezi a kormány által bevezetett hatósági ár, amely a benzin esetében 595, a gázolajnál pedig 615 forintos szintet jelent. A háborús felár azonban így is megemeli az árakat a korábbi hónapokhoz képest. A konfliktus nyomán gyors gyengülésnek induló forint szintén azonnali árfelhajtó hatással bír. Ez a drágulás leginkább az importált termékeknél, a tartós fogyasztási cikkeknél és a külföldi szolgáltatásoknál, például az utazásoknál jelentkezik.

Középtávon a magasabb üzemanyagárak a szállítási és logisztikai költségeken keresztül szinte minden termék és szolgáltatás árába beépülnek majd. A vállalatok a földgázt gyakran hosszú távú, fix áras szerződésekkel vásárolják. Emellett az árfolyamváltozásokat sem hárítják át azonnal a fogyasztókra. Az ellátási láncok szakadozása azonban tartós kapacitáscsökkenést és elhúzódó drágulást okozhat.

Az elemzők többsége a márciusi adatra 2 százalék körüli inflációt vár. Az év végi prognózisok mediánja viszont már 4,8 százalékra ugrott, és a jövő évre is 4 százalékot közelítő átlagos áremelkedéssel számolnak a szakértők. Az élelmiszereknél inkább az év vége felé, az iparcikkeknél pedig a nyári hónapokban jöhet egy újabb, határozottabb áremelkedési hullám.

Mindez a hazai monetáris politikában is fordulatot hoz. A februári kamatcsökkentés után a jelenlegi gazdasági környezetben a jegybanknak aligha maradt tere a további lazításra. Ezt elsősorban a gyenge forint, a magas energiaárak és a felerősödött inflációs kockázatok indokolják. Bár azonnali szigorításra egyelőre nincs szükség, az árfolyam alakulása hamar lépéskényszerbe hozhatja a hazai döntéshozókat. Ezt a nyomást tovább fokozhatja a nagy nemzetközi jegybankok, köztük az Európai Központi Bank várható kamatpolitikája is.