Nagyon rossz adatok érkeztek a női tudósokról: Magyarország nem büszkélkedhet

A növekvő tendencia ellenére az egyes ágazatok között számottevő különbségek figyelhetők meg. Az Európai Bizottság 2024-es She Figures jelentése rámutat, hogy míg a felsőoktatásban (44%) és az állami szektorban (45%) a női kutatók aránya közelít a nemi egyensúlyhoz, addig az üzleti szférában mindössze 22 százalékot tesz ki. Hasonlóan alacsony, csupán 25 százalékos a nők aránya az önfoglalkoztató természettudósok, mérnökök és informatikusok körében.

Tagállami szinten vegyes a kép: a legmagasabb női arányt Lettországban (50,9%), Dániában (48,8%) és Észtországban (47,9%) regisztrálták. Ezzel szemben a lista végén Finnország (30,7%), Magyarország (31,7%) és Luxemburg (32,4%) található.

Regionális szinten tizenegy európai térségben – köztük spanyol, portugál, lengyel, bolgár, svéd és lett területeken – a női tudósok és mérnökök aránya meghaladta a férfiakét. A spanyolországi Kanári-szigeteken 58,8 százalékos, a portugál Azori-szigeteken 57,3 százalékos, Madeirán pedig 56,4 százalékos arányt mértek.

A legalacsonyabb értékeket a magyarországi Közép-Magyarország régióban (30%), a finnországi Manner-Suomiban (30,7%) és az olaszországi Dél-Olaszország (Sud) makrorégióban (31,1%) jegyezték fel.

Az Európai Unión kívül született munkavállalók körében a nők helyzete különösen hátrányos. Ebben a kategóriában a tudósok és mérnökök mindössze 36 százaléka nő, szemben a más uniós tagállamban születettek 43 százalékával, illetve a helyben születettek 42 százalékával. Ezen a téren Luxemburgban (21%) és Hollandiában (26%) a legalacsonyabb a nők aránya az EU-n kívülről érkezett szakemberek között.