Recseg-ropog Putyin hatalma, válság közeleg Oroszországban

2025-ben Oroszország energiahordozókhoz kapcsolódó bevételei mintegy 20 százalékkal csökkentek, mivel az alacsony világpiaci árak és a növekvő árengedmények egyre nagyobb nyomás alá helyezik a Kreml háborús gazdaságát. Novemberben a Brent és az orosz Urals nyersolaj közötti árkülönbség megduplázódott, miközben a Brent ára 2021 óta a legalacsonyabb szintre esett. Az emelkedő felár elsősorban az amerikai szankciókkal hozható összefüggésbe, amelyek a Rosznyefty és a Lukoil ellen irányultak.

A változás jól jelzi, hogy a szankciók jelentősen csökkentik Oroszország olajbevételeit, amelyek a Putyin-rezsim egyik fő gazdasági pillérét képezik. A csökkenő bevételek, a növekvő katonai kiadások miatt 2025-ben a GDP 2,6%-ának megfelelő költségvetési hiány keletkezett, ami az eredeti terv ötszöröse, és abszolút értékben is rekordnak számít. Ez már a negyedik egymást követő év, amikor Oroszország zárt mínuszban, a Putyin-éra egyik leghosszabb ilyen periódusát jelölve.

A rubel erősödése tovább súlyosbítja a helyzetet: minden exportdollárért kevesebb rubelt kap az ország, ami további bevételkiesést okozhat. Az olajexport összetétele is átalakult: Kína irányába nőtt a szállítás, miközben India felé csökkent, és egyre több olaj vesztegel a tengeren, vevőre várva.

Az energiabevételek aránya a költségvetésben a korábbi 50 százalékról 24 százalékra esett, a kiesés pótlására a Kreml kénytelen volt emelni az áfát és a kisvállalkozások adóterheit. Az olajjáradékok csökkenése a nem olajszektorokra is nagyobb terhet ró, csökkenti a vállalati nyereségességet és visszafogja a beruházásokat.

Szakértők szerint a trend tartóssága az olajárak alakulásától függ, és Oroszország nem azért veszítette el olajállam jellegét, mert diverzifikálta volna gazdaságát, hanem mert beszűkültek exportpiacai, az olajárak pedig a gazdasági realitásokhoz képest kényelmetlenné váltak.

Címlapi kép: Jevgenyija Novozsenyina, MTI/MTVA