Megsemmisült az oroszok csodafegyvere: kiderült, mekkora csapás ez számukra

Az akcióról az ezred egyik tagja és Iván Kiricsevszkij, a Defense Express védelmi szakértője számolt be a közösségi médiában; beszámolójukat az RBC is átvette. Elemzése szerint minden egyes "teknőstank" kiemelt fontosságú célpontnak számít, mivel az orosz hadseregben csak kevés ilyen átalakított jármű áll rendelkezésre.

Az orosz fegyveres erők ezeket a módosított harcjárműveket elsősorban nagyobb szabású gépesített támadásoknál vetik be. Ilyenkor a páncélozott egységek élvonalában haladnak az ukrán védelmi vonalak felé.

"A harckocsira hegesztett páncélzat egyszerre több funkciót lát el: védelmet nyújt a drónjaink ellen, és fedezéket biztosít a harckocsin utazó gyalogságnak. A teknőstankokat aknamentesítő ekével is fel lehet szerelni" – részletezte Kiricsevszkij a járművek felépítését.

A nyilvánosságra hozott felvételeken a megsemmisített harckocsi pontos típusának azonosítása nehéz, mert a rászerelt kiegészítő elemek jelentősen megváltoztatják az eredeti konstrukciót. Korábbi megfigyelések szerint az orosz erők többnyire T–62-es és T–72-es harckocsik átalakításával hozzák létre ezeket a járműveket.

"A teknőstankok léte önmagában jelzi, milyen mélyre süllyedt az orosz páncélos alakulatok színvonala a teljes körű háború negyedik évében" – értékelte a helyzetet a védelmi szakértő.

Kiricsevszkij elemzése szerint ezeknek az improvizált járműveknek a megjelenése annak a következménye, hogy Oroszország a hadiiparának hangoztatott képességei ellenére sem volt képes korszerű, nehéz páncélozott csapatszállító járművek előállítására, amilyenek például az izraeli Ahzarit típusú harcjárművek.

A teknőstankok nem üzemi körülmények között készülnek: az orosz alakulatok maguk végzik az átalakításokat harctéri körülmények között, különböző forrásból származó anyagok felhasználásával. Ez a módszer azonban komoly műszaki problémákat okoz. A rászerelt páncéllemezek és egyéb kiegészítések jelentős többletterhelést jelentenek, ami felgyorsítja a futómű és más mechanikai részegységek elhasználódását. Orosz források is megerősítik, hogy a teknőstankok gyakran meghibásodnak menet közben, ami számos támadási kísérlet kudarcához vezetett.

A szakértő összegzése szerint az improvizált védelem szükségessége végső soron arra vezethető vissza, hogy az orosz hadsereg által korábban nagy reményekkel bemutatott védelmi technológiák – köztük az Arena aktív védelmi rendszer – a gyakorlatban nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket.