Egy új háború küszöbén állunk? A kínai hadsereg már készenlétben

Az "Igazság Küldetés 2025" fedőnevű műveletben a szárazföldi haderő, a haditengerészet, a légierő és a rakétaerők egyaránt részt vesznek, éles lőszerrel végrehajtott harcászati gyakorlatokkal. A hadgyakorlat néhány nappal azután kezdődött, hogy az Egyesült Államok bejelentette Tajvan számára valaha összeállított egyik legnagyobb, 11 milliárd dollár értékű fegyverszállítási csomagját. Peking élesen tiltakozott a döntés ellen, és szankciókat jelentett be több amerikai védelmi vállalattal szemben.

A kínai hadsereg Keleti Hadszíntér-parancsnoksága a Weibón közzétett közleményében "az igazságosság pajzsaként" írta le a gyakorlatot. "Aki a függetlenséget tervezi, megsemmisül, ha találkozik a pajzzsal!" – fogalmaztak a bejegyzésben.

Tajvan elnöki hivatala elítélte a manővereket, amelyek szerintük a nemzetközi normák megsértését jelentik. A tajvani védelmi minisztérium hétfő reggel kínai repülőgépeket és hadihajókat észlelt a sziget körül, és mozgósította saját légi, tengeri és rakétaerőit a helyzet szoros megfigyelésére.

Kína külügyminisztériuma a hadgyakorlatot "az erővel függetlenségre törekvő szeparatista erők súlyos megbüntetésének" nevezte, és figyelmeztette a "külső erőket", hogy ne használják Tajvant Kína feltartóztatására. "Minden aljas terv, amely Kína újraegyesítésének megakadályozására irányul, kudarcra van ítélve" – jelentette ki Lin Csien szóvivő.

Lai Csing-tö tajvani elnök vasárnap egy televíziós interjúban kijelentette, hogy Tajvannak "folyamatosan növelnie kell a nehézséget, hogy Kína soha ne tudja teljesíteni az invázió feltételeit". Hangsúlyozta, hogy kormánya elkötelezett a status quo fenntartása mellett, és nem fogja provokálni Kínát, ugyanakkor a béke szerinte "valódi erőn" alapul. Lai álláspontja szerint Tajvan már szuverén állam, ezért nincs szükség a függetlenség hivatalos kikiáltására.

A közvélemény-kutatások következetesen azt mutatják, hogy a tajvaniak többsége a jelenlegi helyzet fenntartását támogatja: sem az egyesülést Kínával, sem a függetlenség formális kinyilvánítását nem tartják kívánatosnak.

Peking 2022 óta fokozta a hadgyakorlatokat a Tajvani-szoros térségében, rendszerint olyan eseményekre reagálva, amelyeket fenyegetésként értékel. Ilyen volt Nancy Pelosi volt amerikai házelnök 2022-es tajvani látogatása, illetve Lai 2024-es beiktatása is. Az áprilisi hadgyakorlat során kulcsfontosságú kikötők és energetikai létesítmények elleni csapásokat szimuláltak.

A mostani manőverek az elsők Jang Csih-pin, a Keleti Hadszíntér-parancsnokság tavaly októberben kinevezett új parancsnoka irányítása alatt. Tajvan maga is rendszeresen tart hadgyakorlatokat. Az idei Han Kuang gyakorlat tíz napon át zajlott, és az eddigi legnagyobb, illetve leghosszabb hadműveleti szimulációnak számított.

Lai hivatalba lépése óta a kormány a védelmi kiadások növelését és a sziget védelmi képességeinek gyors ütemű fejlesztését ígérte. Októberben bejelentették egy kupolaszerű, rétegezett légvédelmi rendszer kiépítését az "ellenséges fenyegetések" elhárítására.

A feszültség Japánra is kiterjedt. A kínai–japán kapcsolatok évek óta nem látott mélypontra süllyedtek, miután Takaicsi Szanae japán miniszterelnök a múlt hónapban felvetette, hogy az ország önvédelmi erői beavatkozhatnának, ha Kína megtámadná Tajvant. Peking hevesen tiltakozott, és óva intette állampolgárait a Japánba irányuló utazásoktól.

Címlapkép: Pang Hszing-lej, MTI/MTVA