Durva, ami kiderült a romániai üvegvisszaváltásról: ebben a dologban már köröket vernek ránk

A romániai betétdíjas rendszer az első két évében figyelemreméltó eredményeket ért el. A RetuRO adatai szerint 2025-ben a piacra dobott betétdíjas italcsomagolások közül a fém 83 százalékát, az üveg 86 százalékát és a műanyag 82 százalékát visszaváltották - írja a The Guardian.

Az adatok azért is érdekesek, mert egy korábbi cikkünkben részletesebben foglalkoztunk az európai újrahasznosító ágazat válságával. Egy másik anyagban pedig arról írtunk, hogy még mindig rengeteg a fennakadás az palackvisszaváltó rendszerben Magyarországon, ráadásul a mindössze 50 forintos visszaváltási díj európai viszonylatban nem is teszi annyira vonzóvá a tömeges visszaváltást. Igaz, a MOHU adatai szerint 2023-ban több mint kétszer annyi hulladék érkezett be a gyűjtőudvarokba, mint az azt megelőző előző évben, tehát a rePONT rendszer igenis hozott magával valamiféle felívelést.

De vissza a szomszédos Romániához: míg 2024-ben az átlagos visszaváltási arány csak 54 százalékos volt, tavaly már több olyan kiugró hónap is előfordult, amikor a csomagolások 94 százalékát visszaváltották.

A 2023-ban indult romániai rendszer a Bucharest Center for Economy & Society elemzése szerint a kezelt csomagolásmennyiség és a piac mérete tekintetében a harmadik legnagyobb Európában, Németország és Lengyelország után. 2025 folyamán 387 ezer tonna alapanyag került az újrahasznosító központokba.

A siker mögött nem feltétlenül a környezettudatosság áll, hiszen Románia a műanyaghulladék mindössze 32 százalékát, a városi hulladéknak pedig csak 13 százalékát hasznosítja újra. Sokkal inkább az 50 lej-es betétdíj jelent erős anyagi motivációt a lakosság számára.

A hátrányos helyzetűek számára a palackok visszaváltása rendszeres jövedelemforrássá vált. Egy felmérés szerint átlagosan havi 518 lejt (kb. 100 eurót) gyűjtenek össze ebből. A megkérdezett fiatalok 94 százaléka a pénz visszaszerzése miatt váltja vissza a csomagolásokat, bár ugyanennyien említették a környezettudatosságot is.

A nagy áruházláncok különböző kedvezményekkel ösztönzik a vásárlókat a visszaváltásra. A Kaufland például öt csomagolás után 10 százalék kedvezményt ad bizonyos termékeire, a Lidl vásárlási utalványokkal jutalmazta a visszaváltókat, a Carrefour pedig pontgyűjtő rendszert vezetett be.

A vidéki kisboltok számára azonban kihívást jelent a rendszer. Egy Arad megyei bolt tulajdonosa szerint 25 ezer euróért vásároltak visszaváltó automatát, amelynek fenntartása háromhavonta nagyjából 3500 euróba kerül. A befektetés megtérülése bizonytalan, különösen mivel a RetuRO csökkentette a kezelési költségeket: 2025-ben az automatával visszaváltott csomagolásokért 16-20 bani, a kézzel visszaváltottakért 7-16 bani közötti összeg járt.

A visszaváltó automaták eloszlása egyenlőtlen az országban. A gazdaságilag erősebb megyékben több az automata, Bukarest és Ilfov megye után az erdélyi megyék következnek a sorban. A székelyföldi megyék közül Hargita átlagon felüli lefedettséggel rendelkezik, míg Maros megye országos sereghajtó.

Vidéken innovatív megoldások is születtek: Székelyföldön tíz településen az önkormányzatok és az Eco-Csík hulladékgazdálkodó együttműködésével közös visszaváltó pontokat alakítottak ki. Az önkormányzat biztosítja a helyet, a hulladékgazdálkodó pedig bérli az automatát és fizeti a karbantartót.

A betétdíjas rendszer bevezetése ugyanakkor bevételkiesést okozott a hulladékgazdálkodó vállalatoknak. A Kovászna Megyei Hulladékgazdálkodási Egyesület igazgatója szerint bevételük 60 százalékától estek el, miközben költségeik csak 20 százalékkal csökkentek, ami várhatóan a szemételszállítási díjak emelkedéséhez vezet.

Az Eco-Csík ügyvezető igazgatója viszont pozitívan értékelte a helyzetet a Telexnek: "Csíkszeredában és környékén lassan a hulladékban nem lehet műanyagpalackot találni. Beindult egy mechanizmus, ami mindenkinek jó, környezetvédelmileg is, és az embereknek is, mert a pénzüket visszakapják." - hangsúlyozta.