Kiderült a titok: pénzmosási botrányok után tette helyre a vatikáni gazdálkodást Ferenc pápa

Ferenc pápa 2013-as megválasztását követően a Vatikán gazdasági működésének gyökeres átalakításába kezdett, miután súlyos pénzügyi visszaélések, pazarlás és strukturális problémák jellemezték az egyházi intézményrendszert.

A reformok szükségességét több botrány is alátámasztotta. A BBC korábbi beszámolója szerint 2009 és 2012 között nemzetközi vizsgálatok derítettek fényt arra, hogy a Vatikáni Bank több ezer olyan számlát vezetett, amelyek tulajdonosai nem kötődtek közvetlenül az egyházhoz. 2010-ben az olasz hatóságok 23 millió eurót zároltak az IOR egyik római bankszámláján pénzmosás gyanúja miatt, ami a vatikáni bankkártya-rendszer ideiglenes leállításához vezetett.

A pápa egyik első intézkedéseként létrehozta a Gazdasági Titkárságot és a Gazdasági Tanácsot. Előbbi gyakorlatilag a Vatikán pénzügyminisztériumaként működik, míg utóbbiban nyolc bíboros és hét világi pénzügyi szakértő segíti a döntéshozatalt. A reformok egyik kulcsfigurája George Pell bíboros volt, aki 2014-től a Gazdasági Titkárság vezetőjeként átláthatóbb és modernebb pénzügyi gyakorlatokat vezetett be, bár törekvései jelentős belső ellenállásba ütköztek.

A Vatikáni Bank (IOR) átalakítása az egyik legfontosabb területnek bizonyult. 2013 óta több mint 4000 számlát zártak be, amelyeket nem egyházi vagy vallási szervezetek tartottak fenn. A Vatican News adatai szerint az IOR 2023-ban 30,6 millió eurós nettó nyereséget ért el, eszközállománya 5,38 milliárd euró volt, és összesen 14 ezer ügyfélszámlát kezelt az új átláthatósági előírásoknak megfelelően.

Az Apostoli Szentszék vagyonkezelésének megreformálása szintén jelentős lépés volt. Az APSA, amely a vatikáni ingatlanvagyont és befektetéseket kezeli, 2023-ban több mint 2,7 milliárd eurós eszközállományt felügyelt, és 459 millió eurós pozitív pénzügyi eredményt könyvelt el, elsősorban a működési hatékonyság javításának és költségcsökkentéseknek köszönhetően.

A Péter-fillér nevű globális adományalap kezelése különösen kényes kérdésnek bizonyult, miután több visszaélés is napvilágra került, például egy vitatott londoni luxusingatlan-befektetés. Ferenc pápa ennek hatására szigorúbb ellenőrzés alá vonta az adománykezelést. Az alap 2023-ban 52 millió eurót gyűjtött, de működési hiánya miatt további forrásbevonásra volt szükség.

A vatikáni pénzügyi rendszer átláthatóságának javulását nemzetközi szervezetek is elismerték. Az ASIF, a Vatikán pénzmosás-ellenes hatósága 2024-ben 79 gyanús tranzakcióról szóló jelentést regisztrált, ami 36 százalékos csökkenés az előző évhez képest. A Moneyval, az Európa Tanács pénzügyi felügyeleti szerve 2021-ben már pozitívan értékelte a Vatikán előrehaladását a pénzmosás és terrorizmus-finanszírozás elleni fellépésben.

A kiadások csökkentése érdekében Ferenc pápa 2021-ben rendeletben mérsékelte a kúria magas rangú tisztviselőinek fizetését – a bíborosok esetében 10 százalékkal, az alacsonyabb beosztású alkalmazottaknál 3-8 százalék közötti mértékben. Emellett szigorították a közbeszerzési és ingatlanhasznosítási szabályokat is.

A reformok ellenére a Vatikán továbbra is pénzügyi nehézségekkel küzd. A nyugdíjalap 2024-re 1,4 milliárd eurós strukturális hiányt halmozott fel, ami hosszú távon fenntarthatatlanná teszi a kifizetéseket átfogó szerkezeti átalakítás nélkül. A Szentszék működési hiánya is jelentős: 2022-ben 33 millió eurós, 2023-ban pedig a Reuters szerint már 83 millió eurós deficittel zárt, bár ezt a számot a Vatikán hivatalosan nem erősítette meg.

Ferenc pápa gazdasági öröksége egyértelmű: a Vatikán pénzügyeinek nemcsak szentnek, hanem szabályozottnak, átláthatónak és számviteli szempontból is példamutatónak kell lennie. Bár jelentős előrelépések történtek, a következő pápára vár a feladat, hogy folytassa a megkezdett reformokat és tovább konszolidálja az egyházi állam pénzügyeit.