Nagyobb a baj, mint hittük: nem csak a hőhullámok okozhatnak súlyos katasztrófát Magyarországon

Az éghajlatváltozás sokféleképpen befolyásolja az ökoszisztémákat. Ennek egyik következménye a hosszabb és intenzívebb hőhullámok, amelyek olyan alapvető természetes folyamatokat érintenek, mint például a beporzást. A HUN-REN ATK Növényvédelmi Intézet és a würzburgi Julius-Maximilians Egyetem kutatói részletesebben megvizsgálták, hogyan hat a hőhullám a poszméhekre.

A poszméhek beporzóként létfontosságú szerepet játszanak mind a természetes ökoszisztémákban, mind a mezőgazdaságban, jelentősen hozzájárulva a terméshozamhoz és a biodiverzitáshoz. Ezek a szőrös rovarok különösen érzékenyek a hőhullámokra, mivel ők inkább a hidegebb élőhelyekhez tudnak jobban alkalmazkodni, mint a melegebbekhez. Beporzóként a poszméheket látásuk mellett a növények által kibocsátott illatanyagok vezérlik. Ezek az illékony vegyületek nemcsak a növények helyét mutatják meg, hanem információt is tartalmaznak a virágok állapotáról.

Kárpáti Zsolt, a HUN-REN ATK tudományos főmunkatársa elmondta, a kísérlet során a poszméheket 40 °C-os hőmérsékletre helyezték, ami jelentősen rontotta a virágillat-érzékelésüket, gyakorlatilag elveszítették a szaglásukat. A hímeknél csaknem 50%-os, a nőstény dolgozóknál pedig akár 80%-os szagláscsökkenést is megfigyeltek. „Sajnos az ideális hőmérsékletű regenerációs időszak sem vezetett náluk azonnali javuláshoz” – tette hozzá a kutató.

A poszméheket 24 órával a hőstressz után újra megvizsgálták, és azt tapasztalták, hogy csak részlegesen nyerték vissza a szaglásukat. A tanulmány megerősíti, mennyire erősen befolyásolja az éghajlatváltozás a rovarok és a növények közötti kölcsönhatást, amiben a hőhullámok kulcsszerepet játszanak.

A HUN-REN ATK NÖVI kutatói szerint a hőstressz okozta szagláscsökkenés miatt kevesebb haszonnövényt porozhatnak be a poszméhek, mivel a rosszabb szaglásuk miatt nem találják meg a virágokat. Mindezek mellett sajnos a poszméhkolóniák állapota is romolhat, hiszen nem tudnak elég pollent és nektárt vinni a fészekbe.

„Jóllehet, a poszméheken kívül más rovarok is be tudják porozni a növényeket, de mivel azok száma a klímaváltozás miatt szintén csökken, ezért a beporzás esélye is csökken” – emelte még ki Kárpáti Zsolt.