Ezért kerül már most horror összegbe 1 kiló banán a piacokon: végleg eltűnhet a boltok polcairól?

India komoly élelmiszer-pazarlással küzd, amelyet a hűtési infrastruktúra hiánya és a klímaváltozás csak súlyosbít. Bhubaneswarban Gadadhara Mohanty nagykereskedő a hűtés hiánya miatt naponta küzd az eladható banánok minőségének megőrzéséért. Az országban a gyümölcsök és zöldségek mintegy 15%-a veszik el a betakarítás után, ami súlyos problémát jelent az alultápláltság és éhezés tükrében.

India gazdálkodói, akik többségükben kistermelők, nem képesek jelentős összegeket befektetni a hűtési technológia fejlesztésébe. Az ország közel 80 millió tonna élelmiszert pazarol el évente, ami globálisan is kiemelkedő. A klímaváltozás által okozott szélsőséges hőség csak tovább rontja a helyzetet.

Narendra Modi miniszterelnök ugyan modernizálta India infrastruktúráját, de a mezőgazdaság területén ez ma még vsak csekély mértékben érezhető. A gabonatermeléstől eltérően, ahol a tárolás hosszabb ideig megoldott, a gyorsan romlandó termények esetén komoly kihívást jelent az ellátási lánc mentén való megfelelő hűtés biztosítása - írja a Bloomberg.

India világelső banántermelőként is szembesül ezen problémák súlyos hatásaival. A teherautókkal történő szállítás során alkalmazott primitív módszerek, mint például levelekkel való letakarás, nem nyújtanak megoldást. Az emelkedő hőmérsékletek miatt egyre több termést veszítenek el.

A helyi gazdák úgy vélik, hogy egy hűtőház segíthetne csökkenteni a veszteségeket, de ez anyagilag nem megvalósítható számukra. Ezzel párhuzamosan India rendelkezik jelentős hűtőházi kapacitással, de ezeket elsősorban burgonya tárolására használják, hiányoznak az olyan létesítmények, amelyek közvetlenül betakarítás után gyümölcsök és zöldségek hűtését tennék lehetővé.

A gazdák gyakran arra kényszerülnek, hogy terményeiket alacsony áron adják el brókereknek és kereskedőknek. Annak ellenére, hogy az állam támogatást nyújt raktárak és csomagolóházak létrehozásához, sokan úgy vélik, hogy még ezekkel az ösztönzőkkel is magasak maradnak a költségek.

Az ellátási láncban felmerülő veszteségeket végül a fogyasztóknak kell viselniük magasabb árak formájában. A kiskereskedelemben dolgozók is szenvednek; például Mahadev Barik naponta több mint ezer banánt ad el Bhubaneswarban és veszteségei néha elérhetik a 30%-ot is extrém hőség esetén.